Nagykőrös művelődési helyzetképe
a két világháború között
6. A városban működő egyesületek.
Erdei Ferenc méltán nevezte
Nagykőröst az egyesületek városának, mert igazán változatos egyesületi élet
folyt itt a két világháború közötti időszakban.
A legnagyobb múltra a Városi
Kaszinó tekinthetett vissza, 1838. január 1-én kezdte meg a működését Olvasó
Társaság néven. Az Olvasó Társaság a tagok által összeadott pénzösszegből
vásárolta meg a folyóiratokat, hírlapokat. A szabadságharc bukása után
rohamosan emelkedett a taglétszám, az önkényuralom évei alatt a kaszinó
nyújtotta az egyetlen lehetőséget a társas érintkezésre. A nemeseken kívül az
értelmiség is tagjai közé számított. (Arany János is szerepelt a korabeli
tagnévsorban.)
"... a társaság kezdettől
fogva egyik fő feladatának tartotta jellegéhez híven, tagjainak olvasottságát
mívelni. Anyagi erejéhez képest eléggé tekintélyes számú napi és időszaki lapot
- 1869-ben már kilencet ... járatott."
Az Olvasó kör 1867. május
elsejével beolvadt a Városi Kaszinóba. 1888-ban az ötven éves jubileum évében a
kaszinónak 74 tagja volt és 1 343 kötetből álló könyvtára.
1903-ban a Városi Kaszinó
egyesült az 50 éves múlttal rendelkező Polgári Körrel Nagykőrösi Kaszinó néven.
Taglétszáma 214 volt, egyesített vagyona 17 5l6,90 K-t tett ki.
A világháború idején a kaszinó
tevékenysége gyors hanyatlásnak indult. 1920-ban a kaszinó elnöke Gáll Dezső a
következőképpen nyilatkozott: "Ma - ha mindennapi életküzdelmein és bajain
felülemelkedve - visszapillantok az elmúlt évben történtekre, megállapíthatom,
hogy a háború és forradalmak hat esztendeje után a most elmúlt év volt az első,
amelyben előre haladtunk."
1921-ben Benkó Imrét választották
elnökké, tíz éven keresztül töltötte be ezt a funkciót (1925-től az Arany János
Társaság elnöke is). Célul tűzte ki: "... kaszinónk legyen egy olyan kör,
amely városunknak összes, hazafiasan s jó magyar gondolkodású értelmiségét
egyesítse magában s mint vezető kör, barátságos érintkezést, sőt mondhatnám,
szövetségi viszonyt tartson fenn városunk virágzó gazda olvasó
köreivel..." A 200 rendes és 20 pártoló tag évi 200 K tagdíjat fizetett,
ez elég volt az épület fenntartására, folyóiratok, újságok beszerzésére és a
könyvtár mérsékelt ütemű gyarapítására.
1924-ben Úry Jánost, az 1872-ben
született kiváló hittudóst, a keleti nyelvek búvárát ünnepelték, 1925-ben Jókai
születésnapjára emlékeztek. 1927. legemlékezetesebb eseménye Horthy Miklós
kormányzó látogatása volt, aki a Hősi emlékmű leleplezése után a kaszinóban
költötte el villásreggelijét. 1927. október 19-én 40 fős finn társaság
látogatott el a városba és a kaszinóba.
1928-ban fedett tekepályával
gazdagodtak, 1929-ben József Ferenc királyi főherceg látogatott el hozzájuk.
1927-ben a pengő bevezetése után felújították
az épületet, jelentő összeget áldoztak a berendezésre és a könyvtár
fejlesztésére is. Ha anyagi nehézségek jelentkeztek, akkor fényes bálokat
rendeztek, s ezek bevételéből finanszírozták a kiadásokat.
1930-tól Dr. Jalsoviczky László
lett az elnök, ő Benkó Imre célkitűzéseit tette magáévá.
A gazdasági válság éveiben a
kaszinó "... példáját szolgáltatta annak, hogy midőn ma a megélhetési
feltételek összezsugorodásával a szűkölködés és elégedetlenség jelei
mutatkoznak, midőn a régebbi zajos szórakozások űzése ma valóságos bűn volna,
mint lehetséges szolid, egyszerű, kedves érintkezéssel, barátságos társalgással
és minden nyerészkedési szándék nélkül társas játékokkal valóban kellemes
szórakozást nyújtani." A taglétszám lassan apadt, de ez inkább az
elhalálozásnak a következménye volt, nem a kilépéseké.
A harmincas években is jelentős
összegeket áldoztak közművelődési és jótékonysági célokra. A kaszinó belépett
az Arany János-Társaságba, csatlakozott az Országos Revíziós Ligához.
1935-ben Jalsoviczky László
halála után Gaál Ferenc lett az új elnök. Igazgatásának évei alatt a
legnagyobb, 246 volt a tagok száma.
1939-ben fényes ünnepséget
rendeztek a százéves jubileum alkalmából. A háború kitörése utána a kaszinó
tevékenysége az anyagi nehézségek miatt visszaesett, majd megszűnt.
A Nagykőrösi Kaszinó a két
világháború között fontos szerepet töltött be a város életében, sok hasznos és
értékes programot biztosított tagjai számára, felvállalta a lakosság egy szűk
rétegének közművelődését, szórakoztatását.
Nem hasonlítható ugyan a kaszinó
jelentőségéhez egyetlen más helyi egyesület sem, a sok kis közösség érdeme
azonban, hogy szinte az egész felnőtt lakosságot igyekeztek felölelni.
A helyi egyesületek megoszlása:
1. Egyházi és felekezeti egyesület
6 db 999 tag
2. Fogl. ágak, társ.-i
egyesületei 7 " 1 937 "
3. Közegészségügyi egy. 2 "
533 "
4. Kulturális egy. 9 " 1 160
"
5. Nemzetvédelmi és testnev. egy.
10 " 3 605 "
6. Gazdasági irányú 3 " 707
"
7. Bajtársi irányú 6 " 706
"
8. Alapszabály nélküli 3 " -
"
Összesen: 57 db 10 507 tag
A Nagykőrösi Híradó 1931. dec.
20. számában a következő cikk jelent meg:
"Abból az alkalomból, hogy a
nagy gazdasági világválság, az ínségakciós tél stb. egyéb társadalmi
elfogaltságnak nem éppen hiányában Nagykőrösön most a legaktuálisabb és
legszükségesebb tennivalónak számít még lehetőleg a fagy beállta előtt az
úszóegyesület megalakítása, mi is egyéb elfoglaltság hiányában szemlét
tartottunk eddig megalakult egyesületein serege fölött. Okulás és némi tájékozódás
céljából felsoroljuk, hogy ezideig a nagykőrösi társadalmi ezidőszerint milyen
társadalmi egyesületeknél van tagsági díjjal, vezetői titulussal és működési
lehetőségekkel érdekelve. Íme a seregszemle:
Közművelődési egyesületek: 1.
Nagykőrösi Arany János-Társaság, 2. Magyar Tehetségek Országos
Védőegyesületének nagykőrösi fiókja, 3. Városi Dalegyesület, 4. Turáni Társaság
nagykőrösi csoportja, 5. nagykőrösi Iparosok Dalkara, 6. nagykőrösi
Zeneegyesület, 7. Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületén nagykőrösi fiókja,
8. Nagykőrösi Múzeumkör, 9. Nagykőrösi színészpártoló Egyesület, 10. Nagykőrösi
Városszépítő Egyesület, 11. Nagykőrösi Keresztyén Ifjúsági Egyesület.
Jótékony célú és jóléti
egyesületek: 1. Nagykőrösi Stefánia Szövetség, 2. Országos Vöröskereszt
Egyesület nagykőrösi választmánya, 3. Református Nőegylet Asszonyköre, 4.
Nagykőrösi Református Leányegylet, 5. Magyar Katholikus Népszövetség nagykőrösi
fiókja, 6. Izraelita jótékony Nőegylet, 7. MANSZ nagykőrösi csoportja, 8.
Izraelita Szentegylet, 9. HADRÖÁ nagykőrösi csoportja, 10. Magyar Nemzeti
Szövetség nagykőrösi köre, 11. Magyarországi munkások rokkantsegélyező és
nyugdíjegyesülete, 12. Magyar Vármegyék és Városok Országos Mentöegyesületének
Nagykőrösi Fiókja, 13. Nagykőrösi Református Arany János Gimnázium
Diákszövetsége, 14. Nagykőrösi és Dunamelléki ref. tanítóképző intézet volt
diákjainak baráti szövetsége, 15. Nagykőrösi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 16.
Nemzeti Munkavédelmi Egyesület Nagykőrösi csoportja.
Sportegyesületek: 1. MOVE Nagykőrösi
Torna és Vívó Egyesülete, 2. Nagykőrösi Sport Egyesület, 3. Nagykőrösi
Lovassport Egyesület, 4. Nagykőrösi Polgári Lövészegylet, 5. Nagykőrösi
Leventeegyesület, 6. Nagykőrösi Kuglizó Társaság, 7. Nagykőrösi Kisgazda
Vadásztársaság, 8. Nagykőrösi Síkterületi Vadásztársaság, 9. Nagykőrösi Erdei
Vadásztársaság, 10. Postás S.E. nagykőrösi csoportja, 11. Nagykőrös város 851.
sz. Széchy Dezső cserkészcsapata, 12. Bezerédy 855. sz. cserkészcsapat.
Gazdasági célú egyesületek: 1.
Nagykőrösi Földbérlők Egyesülete, 2. Nagykőrösi Állattenyésztők Egyesülete, 3.
Nagykőrösi Kertészeti Egyesület, 4. Nagykőrösi Baromfi - Galamb és
Házinyúltenyésztők Egyesülete, 5. Aranykalászos gazdák csoportja. Politikai
egyesületek: 1. Revíziós Liga Nagykőrösi Csoportja, 2. Egységes Párt, 3.
Független Kisgazdapárt.
Társaskörök: 1. Nagykőrösi
Kaszinó, 2. Nagykőrösi Kereskedői Kar, 3. Nagykőrösi Iparoskör, 4. Nagykőrösi
Gazdasági Egyesület, 5. Központi Függetlenségi Kör, 6. Alszegi Gazdász Egylet,
7. Szalay-féle Gazdász Olvasó Egylet, 8. Felszegi Gazdász Olvasó Egylet. 9.
Homokoldali Gazdász Olvasó Egylet, 10. Temetőoldali Gazdász Olvasó Kör, 11.
Belső Bokrosi Gazdász Olvasó Egylet, 12. Nagykőrösi Első Bokrosi Gazdászati
Olvasó Kör, 13. Tormásközi Gazdász Olvasó Egylet, 14. Nagykőrösi Első Vízállási
Olvasó Egylet, 15. Nagykőrösi Mezei Munkások Önképző- és Olvasó Köre, 16.
Keresztyén Legényegylet, 17. Nagykőrösi Iparos Ifjúsági Egyesület, 18.
Nagykőrösi Kereskedelmi Ifjúsági Egyesület, 19. Nyársapáti Polgári Olvasó Kör,
20. Felsőjárási Gazdász Kör, 21. Nagykőrösi Építő Munkások Önképző Egyesülete.
Összesen 1931-ben 68."
A különféle egyletek
rendezvényein sokan felülfizettek a belépődíjon túl, ezzel támogatván anyagilag
a szervezetet. Erre ösztönözte a bőkezűeket az is, hogy névsoruk rendszerint
megjelent a helyi újság hasábjain.
Az olvasó egyletek szegénységét
bizonyítja, hogy a Homokoldali Gazdász Olvasó Egylet 190 tagja számára
mindössze kétféle újságot járatott, a Nagykőrös és Vidékét és az Új Barázda c.
újságot.
Az egyleteknek könyvtárnak nem
nevezhető kicsiny könyvgyűjteményük is volt, ezeket általában vasárnap délután
lehetett használni. Népművelési előadásokat, műkedvelő színi-előadásokat és
táncmulatságokat szerveztek. Az egyesületek jó része külön épülettel
rendelkezett. 1926. november 21-én tartották az Ipartestület székházavatóját,
újjáépítették, megnagyobbították. 1928-ban a Gazdasági Egyesület székházát 10
000 P állami hozzájárulással hozták tető alá. A szuterén helyiségekben üzletek,
műhelyek nyertek elhelyezést, a magasföldszinten 12 m hosszú és 7,5 m széles
nagytermet alakítottak ki, ezt két oldalt társalgó, dohányzó, olvasó, könyvtár
és iroda vette körül.
Az 1920-as években a város komoly
összegeket biztosított az egyesületek támogatására, 1930-tól azonban
megváltozott a helyzet. Felemelték a vármegyei hozzájárulást 32 556 P-re, ettől
kezdve a város nemhogy a gazdasági, de a kulturális egyesületeknek sem
biztosított szubvenciót. A támogatások megvonása következtében több egyesület
megszűnt, helyettük azonban újak alakultak, pl. 1936. márciusában 300 taggal a
Független Polgári Társaskör. Városi támogatás nélkül alakították át a
Kereskedelmi Kaszinót Nagykőrös legnagyobb egyesületi termévé 4 000 P-ért.
Az egyesületek sorában kiemelkedő
jelentőségű a Magyar Tehetségek Országos Védőegyesülete, mely 1925-ben alakult
meg, mint a szegedi egyesület fiókja. Az elnök Váradi Miklós Géza lett, a
titkár Dr. Schultz Frigyes. Juhász Gyula képviselte az ünnepélyes
megalakuláskor a főegyesületet. Előadást tartott a kiemelkedő magyar értékekről.
1932. november 7-én megszűnt az anyaegyesület, ezért a kőrösi fiók is
szüneteltette tevékenységét. 1933-ban mint önálló szervezet alakult újjá. Fő
feladatának a tehetségvédelem megszervezését tekintette.
Összegezve a nagykőrösi
egyesületi életet megállapítható, hogy az igen szerteágazó tevékenység volt.
Kár, hogy az egyesületek jó része csak vegetált, így csak néhány biztosította
az önművelés lehetőségét. A városi egyesületekkel kapcsolatos alapvető
problémát, miszerint a vezetőség sok szervezetben ugyanazokból a személyekből
állt, és a tagság esetében is sok átfedés tapasztalható, a korabeli sajtó
fogalmazta meg a legfrappánsabban:
"Régi dolog, hogy Nagykőrös
az egyszerű gazdaváros, ahol a társadalmi élet kulturális terhei mind az alig
pár száz tisztviselő, iparos és kereskedő család vállain nyugszanak, az
egyesületek városa. Ha egy középosztálybeli nagykőrösi polgár összeszámolja a
társadalmi közterheit, kitűnik, hogy az év 12 hónapjából csaknem mindnyájan
legalább egyhónapi fizetésüket tagdíjakra és társadalmi teherre fizetjük. A
legjellemzőbb azután az egyesületi eszmének ebben a nagy elterjedettségében,
hogy az embernek sok a tíz ujja, ha a mintegy száz különféle egyesület közül
azokat akarja kiválogatni, amelyek életképesnek mondhatók, amelyek 100 %-ig meg
tudnak felelni az alapszabályban lefektetett szép céloknak. Az ok az egyesületi
élet iránti elfásulás."