Nagykőrös művelődési helyzetképe
a két világháború között
G. A Téli Gazdasági Iskola megalakulása és
fejlődése
1923-ban kérte a Nagykőrösi
Gazdasági Egyesület a földművelésügyi minisztériumtól egy téli gazdasági
tanfolyam létesítését. Ez a tanfolyam képezte a magvát a gazdasági iskolának.
1924. szeptember 19-én a földművelésügyi miniszter engedélyezte a téli
gazdasági iskola létesítését.
"Az iskola célja az volt,
hogy a tél folyamán a gazdaifjúság s általában a város dolgos életre készülő
ifjúsága rendszeres tanítás útján, nyáron át pedig kertészkedők a különféle
tanfolyamokon, városunk leányai és asszonyai pedig időről-időre rendezendő
háztartási, gyümölcsbefőzési tanfolyamokon elsajátítsák a hasznos tudnivalókat.
A kormány a jövő nyárra 2,5 milliárd K költséggel gazdasági iskolát
építtet."
Az iskola a város 21 kh-as
mintakertjében épült, a nagykőrösi iparosok segítségével. 1929-re nem készült
el, ekkor még a Szalay - Faragó-féle iskolában folyt a gazdasági oktatás. 1930.
őszére azonban teljesen elkészült. Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegye
egyetlen téli gazdasági iskolája volt. Feladata megfelelően szakképzett és
kellő gazdasági műveltséggel bíró gazda ifjak nevelése volt. Az iskolában
kisgazdák, középbirtokosok és bérlők fiai alapos elméleti és részben gyakorlati
kiképzést nyertek. A két évfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók bármilyen
mezőgazdasági szakiskola felső évfolyamán folytathatták tanulmányaikat. 50
növendék részére internátust készítettek. A tanárok egész évben mezőgazdasági
szaktanácsokat adtak az érdeklődőknek. A tanítás időtartama 2 év volt. Mindkét
évfolyam téli elméleti és nyári gyakorlati félévre oszlott. Nyáron a tanulók
otthon gyakoroltak és a tanárok többször ellenőrző látogatásokat tettek.
Az iskola 330 kötetes könyvtára
tartalmazta a legkorszerűbb tankönyveket.
Sajnos a nagykőrösiek részéről
nagy érdektelenség nyilvánult meg, évente 3-5 növendék járt a városból az
iskolába, ez a működés egész időtartamát jellemezte. Az iskola a háború éveiben
befejezte működését.
H. A zeneiskola
1929-ben a városi közgyűlés megalakította
a zeneiskola megvalósítását előkészítő bizottságot. Tagjai: Váczy Ferenc, a
tanítóképző igazgatója, Osváth Ferenc tanítóképzői tanár és Bánóczy Endre a
gimnázium igazgatója voltak. Koblischek Janka okleveles zenetanárnő kapott
engedélyt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumtól az iskola megnyitására. A
várostól 1 200 P segélyt kért, melyet meg is kapott, azzal a feltétellel, hogy
cserébe a városi ünnepségeken adjon kultúrműsort a zeneiskola, és a tehetséges
de szegény sorsú tanulók ingyen tanulhassanak.
Az iskola 1931. szeptember
elsején nyílt meg, február 14-én már megtartották a növendékek első
hangversenyét. A városi zeneiskolában 1943-ra zenei óvoda is működött, a diákok
hangversenyén már négy zenei óvodás is vizsgázott elméletből és zongorából.