Nagykőrös művelődési helyzetképe

a két világháború között

10. Színház - mozi

Színházi előadások rendezésére rendszeresen, minden évben sor került a városban. 1921. és 1923. között Miklóssy Gábor színtársulata vendégszerepelt évente egy-két hónapon keresztül.

1925. május 7-én Dezső Kázmér polgármester kezdeményezésére Szolnokon megalakult a Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Szolnok, Gyula városok egységes színi kerülete.

1926. augusztus 14-én létrejött a Nagykőrösi Színészpártoló Egyesület. Célul tűzték ki a tengődő vidéki színészek segítését.

A Nagykőrösön megrendezendő előadások látogatottsága többnyire nem volt megfelelő, ennek egyik fő oka, a színházterem és az egész városi művelődési ház katasztrofális állapota volt, ezen azonban a Színészpártoló Egyesület sem tudott pénz hiányában segíteni.

1927-től évekig Halmi Jenő társulata vendégszerepelt Kőrösön. A Színészpártoló Egyesület vállalta, hogy megpróbálja felrázni a közönséget, ez az akciójuk azonban nem mindig járt sikerrel. Az elhanyagolt, fűtetlen terem a lelkes színészgárda ellenére elriasztotta a nézőket az előadásokról.

A 30-as évek második felében tovább rosszabbodott a helyzet, a színtársulatok azonban ennek ellenére egésze 1943-ig rendszeresen ellátogattak Nagykőrösre, ez azt bizonyítja, hogy máshol sem lehetett rózsásabb a helyzet, bőkezűbb a közönség.

A nagykőrösi Uránia mozgószínház 1909. decemberében kezdte el a működését. Tulajdonosa Papp Sándor volt, aki előzőleg mint rézműves és mechanikus tevékenykedett, 2 alkalmazottal dolgozott, 2 francia gyártmányú vetítőgépet sikerült beszereznie. A mozi 575 férőhelyes volt, 30 fillértől, 1-20 P-ig állapították meg a helyárakat. Az előadásokat zongorista kísérte. A mozi egész évben működött, csütörtökönként és vasárnaponként tartottak előadásokat. Az évi 93 előadás során összesen 16 200 jegy kelt el, 210 filmet mutattak be, ebből 60 volt magyar alkotás, az 1928. év során. Az első hangos filmet 1930. május 9 - 10-én vetítették a városban, hamarabb mint a kecskeméti moziban, ezért onnan is átjöttek a kíváncsiak.

A 30-as évek második felében a mozi népszerűsége csökkent, az 5 filléres helyárak ellenére is sokszor félház előtt került sor az eladásra.

1942-ben az Uránia mozi Arany János nevét vette fel.

A város egyetlen mozijában tartották a népművelési mozielőadásokat is, népművelési mozgószínházként is működött. A mozi a város egyik legkorszerűbb kulturális intézménye volt, az épület és berendezése maradéktalanul megfelelt rendeltetésének.

Tartalom Következő