Nagykőrös művelődési helyzetképe
9. A helyi sajtó, a
nyomdák és a könyvkiadás. Könyvkereskedelem
Sajtó
A két világháború
közötti időszakban Nagykőrösön 3 napilap jelent meg rendszeresen, a Nagykőrös és Vidéke, a Nagykőrös, Kocsér Kécske Híradója és a Duna-Tiszaközi Hírlap.
A Nagykőrös és vidéke 1911-ben alakult,
vegyes tartalmú hetilapként, D. Tóth Ferenc volt a főszerkesztője. 1914.
március 22-től a helyi munkapárt hivatalos lapjává vált. A Tanácsköztársaság
bukása után Kiss László jogszigorló tulajdonában és szerkesztése alatt
szélsőségesen nacionalista, antiszemita programot hirdetett. A szerkesztőséget
fiatal, kezdő újságírók alkották. A túlzásokba bocsátkozó lap egy idő után
teljesen elvesztette a népszerűségét. Egy ideig a lap „Kecskeméti Hírek” címmel tartalmazta Bodács Gyula szerkesztésében
egy betiltott kecskeméti lap pótlását. Hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap
jelent meg 2 000 - 2 500 példányban. A Nagykőrös és Vidéke saját nyomdával és
szerkesztőséggel rendelkezett, csak az olvasóközönsége csökkent minimálisra. A
magasabb fórumok, a város társadalmi és politikai életére veszélyesnek
minősítették és a kormányzat 1925. aug. 23-án betiltotta. Gyenge színvonalú lap
volt.
A Nagykőrös Kocsér Kécske Híradója 1923.
szeptember 23-án jelent meg. Dr. Juhász Vince tanítóképző intézeti tanár, V.
Szűcs Sándor és D. Tóth Ferenc alapították. 1926. áprilisától egyszerűsítették
a nevét és Nagykőrösi Híradó néven
jelent meg a továbbiakban. Eleinte hetente két száma volt, a keddi 4, a
vasárnapi pedig 12 oldal terjedelmű.
Duna - Tiszaközi Hírlap címmel 1924. december 28-án Kopa
László indította el újságát, melynek tulajdonosa és szerkesztője volt egy
személyben. Független politikai lap volt, amely mindenkor hivatalosan
képviselte a Faluszövetséget és a Nagykőrösi Gazdasági Egyesületet. Kopa László
első osztályú sajtókamarai tag volt. Nem állt szemben a kormányzattal, de
jobboldali elhajlásra nem volt hajlandó.
A Duna - Tiszaközi Hírlap 1925-től hetente
kétszer jelent meg, 1926-tól utcai árusítási engedélyt is kapott. Rendszeresen
kiadtak kalendáriumot, „Nagykőrös és
környéke naptára” címmel, ezt Kopa László szerkesztette. Az újság és a
kalendárium nagy népszerűségnek örvendett a kőrösi gazdák körében. A Duna - Tiszaközi Hírlap 800- 1 000
példányban jelent meg.
A város
legjelentősebb sajtóorgánuma a Nagykőrös
Kocsér Kécske Híradója volt. 1923-ban történt megalakulásától 1926.
januárjáig. V. Szűcs Sándor volt a lap főszerkesztője, ekkor Galántai Fekete
Bélát bízták meg ezzel a feladattal. Galántai Fekete Béla készítette el a
Magyar Városok Monográfiája sorozat Nagykőrös kötetét. Sokoldalú, művészetet
kedvelő és értő ember volt.
1926. márciusától a
lap 12 oldalon jelent meg, egy oldal mindig a helyi ipar melléklete volt. A
névegyszerűsítéssel egy időben, 1926. áprilisától két hétköznapi és egy
vasárnapi szám jelent meg. A vasárnapi számok 10, a hétköznapiak 4 oldalból
álltak. A lap a 20-as években 1 400 - 1 500 pld-ban jelent meg. 1928. január
1-jén új főszerkesztőként Danóczy Antalt nevezték ki, ő 1931. február 22-ig
vezette az újságot, ettől kezdve újból az ekkor már tulajdonos V. Szűcs lett a
főszerkesztő.
A Nagykőrösi Híradót megalakulásától az Ottinger nyomdában készítették. 1931.
november 1-jén a lap átvette a nyomda gazdasági vezetését.
Az 1930-as években 1
800-ra emelkedett a példányszám. Politikai irányítását a Nagykőrösi Egységes
Párt elnöksége végezte.
A Nagykőrösi Híradó méltán volt kedvelt
újság. A színvonalán túl sok kirándulást, kedvezményes akciót szervezett a
város lakossága számára népszerűségének érdekében. 1932. március 8-án Pestre,
színházlátogatást hirdettek, kedvezményes színház- és vonatjegyeket
biztosítottak a 130 jelentkezőnek. A programot a Híradó a Kecskeméti Lapok
szerkesztőségével közösen szervezte.
1932. október 1-től
új szerkesztőségi épületet vásárolt az újság. Ennek megnyitását olcsó héttel
ünnepelték meg, a 3 pengős előfizetési nyugtákat csak 2 pengő 50 fillérért
szedték be, és egy hétre 50 %-kal leszállították a hirdetési díjakat.
1932. október 16-tól
a nyomdai fejlesztéseknek köszönhetően szebb kivitelben jelent meg a lap.
1933. augusztus 4-re
filléres gyorsvonat indítását szervezték Siófokra, augusztus 26-án pedig
Szegedre a „Szegedi Hét”-re. A Budapesten megrendezésre kerülő Nemzeti Hét
rendezvényeire is a Híradó
mozgósította a helyi érdeklődőket. 1935. júliusában a MÁV és az újság közös
szervezésében 200-an utaztak a Szegedi Szabadtéri Játékokra a filléres
vonattal.
A Híradóból több országos lap is átvett
cikkeket, idézte a Magyar Közgazdaság, a Kecskeméti Közlöny, a Pesti Tőzsde és
az Új Magyarország is.
1939. május elsejétől
megkezdődött a rendszeres külterületi postaszolgálat, így a tanyasi terjesztés
is megvalósult.
A Nagykőrösi Híradó a
háború alatt is rendszeresen megjelent, alapításától egészen a vizsgált korszak
végéig az egyenletes jó színvonal jellemezte, sokoldalúan mutatta be a város
életét, különösen nagy hangsúlyt fektetett a kulturális események és eredmények
kommentálására.
A három komoly
vállalkozás mellett egyéb próbálkozások, lapalapítások is történtek
Nagykőrösön. Az 1900-ban indult Nagykőrösi
Újság 1920-ban újjáalakult Dr. Gaál László tanár szerkesztésében. A lap
saját jövedelméből tartotta fenn magát, 400-500 pld-ban jelent meg. 1922.
március 26-án készült az utolsó száma, csendesen kimúlt.
1930-ban Nagy Sándor
lapindítási kérelmet adott be, melyet a polgármester is támogatott, így
megjelenhetett a Nagykőrösi Közlöny
c. újság. A lap felelős szerkesztője Faragó Zs. Dezső lett. Hetente egyszer,
szombatonként jelent meg 4 oldal terjedelemben. A Független Kisgazdapárt
lapjának indult.
1935-ben már hetente
kétszer jelent meg, kedden és szombaton, 1935. második felétől önálló nyomdával
is rendelkezett. A lap fokozatosan fasizálódott, politikai nézeteit hetenként
változtatta. Ténykedése a kormányhatóság, a közéleti tényezők és a helyi
hatóság elleni támadásban merült ki. Dezső Kázmér polgármester javaslatára a
Belügyminisztérium 160903/1935. B. M. szám alatt betiltotta.
Az 1930-33. évek
között Nagykőrösön készült Jablonczay Pethes Béla szerkesztésében a Lyra c. folyóirat. Többnyire
negyedévenként jelent meg, "Modern írók mai lapja" alcímmel. Igen
rangos kiadvány volt. A lapnak Budapesten és Nagykőrösön is volt
szerkesztősége, főszerkesztője Péchy Horvát Rezső volt.
Kecskeméten jelent
meg Hajnalodik címmel a környék
legismertebb irodalmi folyóirata, mely az alföldi magyar írók számára nyújtott
publikálási lehetőséget. Főszerkesztője Dr. Kiss Barnabás volt, felelős
szerkesztője pedig egy ideig Németh László. 1938. jan. 1. és 1944 dec. 25-e
között jelent meg, évi 10 számban. Több Nagykőrössel kapcsolatos tanulmányt is
közölt, min pl. Márton Barna: Népdaléneklés és népzenei törekvések Nagykőrösön.
Az 1943. 3. szám 80. oldalán Balogh László verse található Nagykőrösről. Balogh
László a 40-es években a városban élt, a gimnáziumban tanított.
Balogh László: Nagykőrös
Ez a város olyan város,
minden titka kilenc
záros,
minden ember hét
lakat:
őrzi a holt szavakat.
Így jelenje sosem
élhet
múltban keres
menedéket
Próféta! ki itt
merészkedsz,
meleg álomból rakd
fészked
mert e város olyan
város,
minden költője
magányos
s téged is oly árván
hágy most,
miként régen Arany
Jánost,
Kinek árnyát úgy
lesem én
égi utcán, mint egy
nomád
és megkésett
harcoslegény
kutatja a sereg
nyomát.
A diákok lapjairól, a
gimnáziumi Aranykoszorúról és a
képzőben megjelent Prepák lapjáról az
iskolák történeténél részletesen írtam. E két lap is színesítette a palettát,
gazdagította a választékot, hozzájárult ahhoz, hogy a kőrösiek többféle
újságból, folyóiratból válogathattak.