Nagykőrösi
Híradó, 1937. július 6.
Hajmássy
Ilona a református bibliakörben
búcsúzott
búcsúzott el a kőrösiektől
A református Egyház hetenkénti biblia
estéin az Egyháztanács-teremben esetenként 15-20 vallásos öregasszony hallgatja
a biblia magyarázatokat. Hajmássy Ilona a világhírnévre emelkedett kőrösi
operaénekes filmművésznő Göde Lajos lelkész felkérésére örömmel vállalta, hogy
elhalasztva egy nappal elutazását a vasárnapi bibliakörön elénekel istenáldotta
hangján néhány vallásos éneket. Ezúttal a tornateremben tartották a vallásos
bibliaórát, de az is szűknek bizonyult. Igen sokan ácsorogtak az udvaron is
kint. A bibliakört Göde Lajos nyitotta meg és a vasárnapok neveiről tartott
lebilincselő előadást. Az előadás után a terem villanykörtéi rövidzárlat
következtében nem gyulladtak ki, s egy szál gyertya imbolygó fényénél, miként
az őskeresztények Dobai Pál harmóniumkísérete mellett énekelte el Hajmássy
Ilona Strandella Irgalmazz istenem, Handel Rinaldó áriáját. Énekszáma után,
mely a belső vallásosság igazi megnyilatkozása volt percekig tapsolt a közönség
s a szerény művésznő nem sokáig kérette magát, hanem fellapozta a zsoltárt és a
237. Dícséretet, a gályarabok énekét énekelte el csengő szopránján. Göde Lajos
köszönte meg a művésznőnek a szereplését, melyre ő a következőket válaszolta:
- Nagyon köszönöm a Nagytiszteletű úrnak a
szavait, köszönöm azt, hogy a református Egyház bibliaestjén énekelhettem a
kőrösieknek és ennek a kellemes estének emlékét elviszem magammal a
tengerentúli útra is.
Nagy taps fogadta Hajmássy Ilona szavait s
ünnepelték a művésznőt. Széles László segédlelkész a szeretetről tartott
fenséges szavakkal bibliamagyarázatot. Végezetül Göde Lajos átadta a református
Egyház ajándékát énekes könyvet és bibliát az idegenbe induló művésznőnek. A
bibliaest egyházi éneke eléneklésével ért véget.
A tornateremből kiözönlő közönség hosszú
sorfalat állott egészen az utcáig. A sorfal között vonult el az ünnepelt
művésznő. Néha néha megállt: kezitcsókolomot köszönt egyik másik rokonának.
Néhány közvetlen szót váltott a szorongó embergyűrűben az egyszerű rokonokkal
és ismerősökkel. A nagy embergyűrűből alig tudott kiszabadulni a tanítóképző
ajtajánál. Ez az ünneplés nem megrendezett valamim volt, hanem a lelkek
szeretetének igazi megnyilatkozása a nagy művésznő iránt, aki előkelő
egyszerűségével itt is feledhetetlen örömöt okozott a nagykőrösieknek.