A nagykőrösi Szabó
Károly Városi Könyvtár
stratégiai terve
4. Környezetelemzés
4.1.
STEP-tényezők feltárása
4.1.1.
Társadalmi környezet elemzése
Nagykőrös
Pest megye déli részén fekvő város, a Duna-Tisza közi homokhátság jellegzetes települése.
Neve a környéken hajdan sűrűn előforduló kőrisfából eredeztethető. Területén
emberek laktak már a magyarság Kárpát-medencébe történt letelepedése előtt több
évezreddel. Az első írott emlék 1266-ból való, mely faluként említi
Kalánkőröst. 1368-ban mezővárosi státuszt kapott, melynek köszönhetően a térség
központja lett és egyre több önkormányzati jogot gyakorolt.
A 14-ik
században már az oktatás megléte is valószínűsíthető, az 1620-as évektől kezdve
az iskolamesterek és később a tanárok névsora teljes. A reformáció elterjedése,
a református egyház kialakulása, működése meghatározó módon összefügg a város
tanintézeteinek fejlődésével. Nagykőrös a Duna-Tisza közének legjelentősebb
református helye lett.[1]
Nagykőrös
történeti fejlődése sok olyan értéket, jellegzetességet mutat fel, amely
alapján különleges helyet foglal el országunk történelmében. A város kulturális
központtá fejlődésének kezdete a reformáció elterjedésének idejére tehető.
A
Rákóczi-szabadságharc után lassú fejlődés volt tapasztalható. Gazdasági és
kulturális újjáéledés, szerveződés kezdődött meg. A városi oktatásügy egyben a
közművelődési feladatokat is ellátta. Ezekben az időkben a város szellemi
életében a fellendülést nagyrészt az akkor működő iskolák és a gimnázium tudós
pedagógusai, valamint a lelkészek tevékenysége alapozta meg.[2]
A város
tanítóképzőjét az 1830-as években szervezték. Alapítása a magyar reformkor
politikai, gazdasági és társadalmi, valamint kulturális törekvéseinek az
eredménye. A város kulturális életének fényes korszaka volt az 1860-as évek
időszaka, amikor Arany János tanított 9 évig a gimnáziumban. Arany Jánoson
kívül a gimnázium tanári karából még hatan voltak akadémikusok: Szigeti Warga
János, Szász Károly, Tomory Anasztáz, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc és Szabó
Károly. A kor társadalma és a város kiváló hirű tanári kara meghatározta a
szellemi élet alakulását, formálta a politikai, gazdasági vezetőket.[3]
Nagykőrös
kultúrtörekvései a város történetének legszebb fejezetei. Szinte az iskolák, az
oktatásügy kialakulásával, fejlődésével egyidőben gyarapodott, rendeződött a
főgimnázium iskolai könyvtára. Egymás után szerveződtek az olvasóegyletek,
olvasókörök, továbbá a Városi Kaszinó, mely egyben kultúrcentruma volt a
városnak. 1876-ban könyvnyomdát állítottak fel. A kezdeti szakaszban
kézisajtóval ellátott műhelyt gyorssajtók váltották fel. Az önálló irodalmi
művek kiadása mellett 1877-ben itt nyomtatták az első hetilapot, ami a város
kulturális életében új korszakot nyitott meg.[4]
A 20-ik
században a kor történelmi, politikai helyzetéhez viszonyítva a népművelés a
legmagasabb fokot éri el a városban. A közművelődésben és oktatásban dolgozók
tovább kívánták vinni mindazokat az eredményeket, melyeket a megelőző századok
kultúrterjesztői, tanárai elértek. Azonban a történelmi traumák elképzeléseiket
gátolták. A viszontagságos idők ellenére a városi szellemi élet nem halt ki,
hiszen ezen időkben is voltak vállalkozók, kik a kor új szellemétől áthatottan
a város mély gyökerekre épülő közművelődési, oktatási rendszerét igyekeztek
életben tartani.
A két
világháború között Dezső Kázmér polgármester meghatározó szerepet játszott a
város művelődésében és kultúrájában, úttörő tevékenységével a modern nagykőrösi
kultúra alapjait rakta le. Az analfabétizmus megszüntetését szolgáló
tanfolyamai nagy mértékben hozzájárultak a polgárok kulturális szintjének
növekedéséhez.
A
népművelő, ismeretterjesztő előadások száma az országban itt volt a legnagyobb.
Ezen évek alatt jött létre a népkönyvtár is, amely alapját szolgáltatta a
jelenlegi városi könyvtárnak. Jelentős eredmény volt az elemi oktatás terén,
hogy felismerve a tanyasi lakosság ellátatlanságát a város önerőből kezdett
hozzá a tanyasi iskolák építéséhez, nagy anyagi áldozatot vállalva ezzel.
Nagykőrösön elevenen élt az Arany-kultusz, ez pezsdítően hatott az irodalmi
életre, ennek köszönhető az Arany János Társaság létrejötte és a Múzeum
szerveződésében is nagy szerepe volt. A nagy példányszámban megjelent
sajtótermékek bizonyítják, hogy a lakosság jórésze érdeklődést mutatott a városban
történt események iránt. Többé-kevésbé éltek az egyesületek, a vándorszínház és
a mozi nyújtotta művelődési és szórakozási lehetőségekkel.
A
második világháború pusztítása felbecsülhetetlen, a már meglévő, illetve
fejlődő kultúra gazdag eszköztárát tette tönkre.
Az
utóbbi negyven év közművelődési irányzata mindenben követte az ország általános
közművelődési irányzatát. Nagykőrös városa semmiben sem maradt el az ország
hasonló adottságú kisvárosai mögött, sőt voltak a kulturális életnek olyan
területei, amelyek az átlagosnál jobbak voltak. Próbálkozások történtek az ún.
munkásosztály széleskörű kulturális nevelésével, kisebb-nagyobb sikerekkel. A
város közművelődési tevékenységének és arculatának alakításában jelentős
szerepet és feladatot vállalt és végzett az Arany János Művelődési Központ és
Ifjúsági Klubház.
A
jelenlegi helyzet nem sokban különbözik az előbbitől. Ma is működik az Arany
János Művelődési Központ, a már Szabó Károlynak nevezett városi könyvtár, az
Arany János Filmszínház, az Arany János Múzeum és a Pest megyei Levéltár
Nagykőrösi Osztálya.
Az
Arany János Művelődési Központ különböző szakköröket szervez, klubboknak és
művelődési csoportoknak ad helyet. Kiállításai rendkívül sokszínűek, a
gyerekrajzok kiállításától kezdve a rangosabb képzőművészeti kiállításokig sok
minden megtalálható a palettáján. Színháztermének kihasználtsága nem teljes. A
szűkös anyagi körülmények eléggé behatárolják a lehetőségeit. A színházi
rendezvények számának alacsony volta azzal is magyarázható, hogy a jegyárak a
középosztály rétegei számára majdnemhogy megfizethetetlenek. A drága előadások
jegyeit csak egy bizonyos társadalmi réteg tudja megfizetni és ez a tény
behatárolja az előadások színvonalát is, mert a szervezők kénytelenek ezen
társadalmi réteg igényeihez alkalmazkodni.
A város
jelenlegi népessége 26 384 fő, a népsűrűség 116 fő/km2. Az utóbbi évek adatai
azt mutatják, hogy a város lakossága, az ország lakosságához hasonlóan
évről-évre fogy, illetve öregedik. A természetes szaporodás előjele negatív:
-125, ami 1 000 lakosra számítva egy évben -4,5 főt jelent. A népesség
csökkenése felosztható állandó és ideiglenes csökkenésre. Ezen számokból is az
derül ki, hogy az állandó csökkenés nagy mértékben meghaladja az ideiglenes
csökkenést. A város állandó népesség csökkenése 49 fő, ideiglenes csak 6
fő. Az élveszületések száma nagy
mértékben lemarad a halálozások számától. 252 élveszületéssel 377 halálozás
állítható szembe. Összességében elmondható, hogy a demográfiai változások
nagyon kedvezőtlenek és egyre rosszabb eredményeket mutatnak.
A
városban 7 általános iskola működik, 2 403 tanulóval és 185 pedagógussal. Ez 1
000 lakosra 91,1 jutó tanulót jelent. Az
országos adatokat megnézve, nem túl derűs a helyzet. A hasonló kisvárosok
bizony általában jobb számokkal rendelkeznek, általában 95 és 100 között, sok
esetben jóval 100 felett van az 1 000 lakosra jutó általános iskolás tanulók
száma. Természetesen vannak a nagykőrösinél alacsonyabb számadatok is, de ez
nem jellemző.
A
középiskolai oktatás és szakmunkásképzés terén sem jobb a helyzet. A városban 3
középiskola működik 1 086 tanulói létszámmal. Az esti és levelező tagozaton
tanulók száma 158, a szakmunkástanulók száma pedig 756.[5]
A
nagykőrösi tanítóképző - hivatalos nevén a Károli Gáspár Református Egyetem
Tanítóképző Főiskolai Kara - jelenleg hazánk egyik legrégibb, legkisebb, a
rendszerváltás idején elsőként induló egyházi pedagógusképző intézménye. Az
1990-től újrainduló tanítóképzés a magyarországi tanítóképzés rendszerébe
illeszkedő, ugyanakkor sajátos profillal is rendelkező képzési rendszer, amely
már a kezdeti szakaszában is eltért a 3 éves tanítóképző főiskolai
struktúrájától. Az államilag ekvivalens tanítói alapszak tárgyai mellett önálló
egyházi szakokat is felállított. Így a tanítói- hitoktatói és tanító-kántor
szakpárokon olyan tanítókat képeznek, akik elméletileg és gyakorlatilag
megalapozott kompetencia birtokában alkalmasak az 1-6. osztály elemi szintű
oktatására-nevelésére.[6]
1992-től az országban általános lett ez az oktatási rendszer, de a nagykőrösi
főiskoláról továbbra is elmondható, hogy különös gondot fektet a hitoktatói,
kántor és szociális munkás képzésére.
Külön
említést érdemel és stratégiai szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni a
város munkanélküliségi számadatait. Mivel a város Pest megyéhez tartozik és
Pest megye munkanélküliségi rátája általában alacsonyabb, mint a többi megyéé,
azt gondolnánk hogy nincs különösebben magas munkanélküliség. A megye adatai
általában 5,6 és 8,0 között ingadoznak, de Nagykőrös munkanélküli rátái 10 fölött
mozognak, kisebb-nagyobb eltérésekkel. Ez a szám országos szinten is magasnak
mondható. Magyarázható a város mezőgazdasági jellegével, vasúti vonalon való
elhelyezkedésével és még sok mindennel.
Néhány
adattal szeretném illusztrálni a munkanélküliség helyzetét:
1.
táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség és nem szerint:
|
Iskolai végzettség |
Férfi |
Nő |
Összesen |
|
8 általános |
21 |
14 |
35 |
|
Ált. iskola |
257 |
260 |
517 |
|
Szakmunkás |
347 |
215 |
562 |
|
Szakközépiskola |
34 |
91 |
125 |
|
Technikum |
14 |
14 |
28 |
|
gimnázium |
35 |
58 |
93 |
|
főiskola |
4 |
4 |
8 |
|
Összesen |
712 |
656 |
1368 |
2. táblázat: Regisztrált munkanélküliek
korévek szerint:
|
19-25 év |
25-35 év |
35-45 év |
45-55 év |
55 év fölött |
Összesen |
|
255 |
455 |
367 |
257 |
34 |
1368 |
A
táblázat adatai világosan mutatják 27 000 lélekszámú Nagykőrös helyzetét a
munkanélküliség területén.
Nagykőrös
társadalmi és kulturális életéről nagyon vegyesek a vélemények. Nekem, személy
szerint, aki nem vagyok született kőrösi, elég lehangoló a véleményem. Azt
hiszem, a számszerű adatok is azt mutatják, hogy bizony van még mit tenni ezen
a téren. Az iskolázottság területén nincsenek nagyobb elmaradások, bár még
mindig vannak problémák a tanyasi gyerekek ellátásában. A régi tanyasi iskolák
megszűntek, de a Petőfi iskola keretén belül nyílt egy bentlakásos iskola
kimondottan a tanyasi gyerekek számára, akik hétfő reggeltől péntek délutánig
az iskolában, illetve a városban tartózkodnak. Ez első látásra egy nagyon jó
megoldásnak tűnik, de ha mélyen belegondolunk abba, hogy az első osztályos, kis
6-7 éves gyerekek szinte átmenet nélkül kikerülnek a családból, a szülők
környezetéből, bizony már nem tűnik olyan jó megoldásnak. Egyfelől biztosítva
van a tanulásuk, képzésük, másfelől meg elesnek olyan értékektől, amiket csak a
család és a szülők tudnak biztosítani egy gyermeknek.
Elismert
és elfogadott az a tény is, hogy nagyon sok a funkcionális analfabéta. Ezzel a
jelenséggel nemcsak Nagykőrösön találkozunk. Sajnos ez egy országos probléma,
aminek kialakulását sok, komplex tényező segítette elő. Számtalan feltételezés
látott már napvilágot az okokat illetően. Talán a legnagyobb probléma a
tanítási rendszerben és a család hozzáállásában van. Ezen probléma megoldása
társadalmi, országos összefogást igényel. Megoldása túlmutat egy kisváros
lehetőségein, bár ez nem azt jelenti, hogy a saját eszközeivel nem próbál meg
segíteni rajta.
Az
oktatás színvolanának kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni egy nagyon szomorú,
de egyre jobban elterjedő jelenséget, a szellemi tőke elvándorlását. Egyszerűen
tény az, hogy egyre több magasan képzett szakember hagyja el a várost, vagy a
jobb kereset, vagy a nagyobb lehetőség miatt. Ha lakóhelyileg nem is hagyják el
Nagykőröst, a szellemi potenciáljukat máshová viszik. Ez egy nagyon nagy
veszteség a városra nézve. Megakadályozni nem lehet, de el kellene gondolkodni
azon, hogy mi áll a jelenség mögött, mi az, ami kiváltja és mi az, amit tenni
lehetne a megoldás érdekében.
A
közművelődési lehetőségek sem olyanok, mint amilyenek lehetnének. Bár az is
sokat nyom a latban, hogy 10 km-es körzetben két olyan nagyobb város van,
aminek kulturális életével nem versenyezhet. Kecskemét, a maga állandóan mozgó
és megújúló, sokkal nagyobb lehetőségeket kínáló programjaival sok nagykőrösi
embert vonz. A tárgyi lehetőségek, a város anyagi hozzáállása sem említhető egy
napon. A kecskeméti Katona József Színház országosan elismert intézmény és
rendezvényeivel rengeteg nézőt vonz Nagykőrösről is. Az új multiplex
mozicsarnokok meg egyenesen halálos csapást mértek a helyi városi mozira.
Egyszóval,
kisvárosi szemmel tekintve vannak eredmények is és vannak elmaradások is. Azt
hiszem, hogy a legfőbb cél az lenne, hogy felébresszük az emberekben az igényt
a kultúra iránt. És ez nemcsak pénz kérdése. Teljesen mindegy, hogy az a
bizonyos ember a kultúrházba, a moziba, a könyvtárba, a múzeumba vagy egy
kiállításra megy el. A cél az, hogy elmenjen, igénye legyen a szépre, és
mindenre, amit kultúrának nevezünk.
4.1.2. Technológiai környezet
A
városban több számítógépes hálózat van. Szinte minden iskolának van saját,
helyi hálózata és több helyen is van Internet-hozzáférési lehetőség. A
kisebb-nagyobb vállalatok majdnem mindegyike működtet helyi hálózatokat, de országos
hálózatokhoz való csatlakozása csak a Bonduelle Kft.-nek és a Konzervgyár
Rt.-nek van. A helyi vállalati és iskolai hálózatok nincsenek összekötve egy
nagyobb rendszerbe. Ez egyelőre nem is valósítható meg, legalábbis a vállalatok
szintjén, hisz egy vállalat sem
gondolkodik a megvalósításán.
A
városi könyvtár része a megyei könyvtári hálózatnak. A városi könyvtári
hálózati rendszer, ami az iskolai könyvtárakat és városi könyvtárat érintené,
már elviekben megterveztetett. Gyakorlati nehézségek vannak még, aminek a
hátterében természetesen ott állnak az anyagiak. Első feltétele lenne a hálózat
kialakításának az azonos szoftver használata. A városi könyvtár már a
gyakorlatban is készen áll a csatlakozáshoz, hisz helyi könyvtári hálózata
(Szirén) tökéletesen működik és a munkafolyamatok is gépesítve vannak. Néhány
iskolai könyvtárnak sikerült már beszerezni a Szirén hálózati könyvtári
rendszert, de addig, amíg mindannyian nem rendelkeznek ezen feltétellel, nem
lehet szó a városi könyvtári hálózat kialakításáról. Ez az egyelőre még csak
tervekben létező hálózat nagy lehetőségeket rejt magában. Hihetetlen módon
megnövelné a sokszínű és igényes tájékoztatás lehetőségét és színvonalát. Több,
különböző profilú adatbázishoz való hozzáférés az összes érintett intézmény
kihasználtságát növelhetné. Nem is szólva arról, hogy mennyi időt és fáradságot
lehetne megspórolni úgy az olvasók, mint a könyvtárak számára.
4.1.3.
Gazdasági környezet
Nagykőrös
gazdasági fejlődése a környező városok nagyobb irányú fejlesztése miatt
viszonylag lassú. A 80-as évek közepére közepes nagyságú ipari jellegű várossá
alakult. A lakosság 85,9 %-a bel, 14,1 %-a külterületen élt. Az elmúlt
évtizedekben a belterületi lakosok száma növekedett. A város meghatározó
iparága az élelmiszeripar és a fafeldolgozás volt, mely szervesen kapcsolódott
a település mezőgazdaságához. A mezőgazdasági összes terület 22 786 ha.
Nagykőrös
legnagyobb ipari üzeme a konzervgyár volt, mely a város termelési értékének
közel felét adta, dolgozói létszáma is a legmagasabb volt, közel 3 000 fő. A
konzervgyáron kívül mintegy 20 ipari üzem működött, többségük gyáregységenként
50-600 közötti főt foglalkoztatva. A város, jellegét tekintve, alapvetően
mezőgazdasági beállítottságú, de a 70-es évekre az ipari jelleg irányába tolódott.
Ezekben az években az iparban dolgozók száma majdnem a kétszeresére nőtt, míg a
mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma felére csökkent. Az 1980-as
népszámlálás adataira hivatkozva: a városban 6 860 fő szakmunkás, 1 907 fő
segédmunkás dolgozik. A szellemi foglalkozásúak száma 3 069 fő. Felsőfokú
végzettséggel 881-en rendelkeztek. Ezek az adatok a 90-es évek végére
lényegesen megváltoztak. A rendszerváltást követően a nagy ipari egységek,
köztük az évtizedekig fennálló konzervgyár vagy privatizálódott, vagy
felszámolásra került. Sok kisvállalkozás jött létre és néhány külföldi cég is
megjelent a konzervgyár egyes részei és az áramszolgáltató vállalat
privatizálásánál.
Jelenleg
a város legnagyobb üzemei a konzervgyárból alakult Carnaud Metalbox Magyarországi
Csomagolóipari Kft., a Bonduelle Nagykőrös Kft. és a Nagykőrösi Konzervgyár Rt.
Ezek az átalakulások, részleges felszámolások a 90-es évek elejére
robbanásszerű munkanélküliséget eredményeztek. Az akkori munkanélküliség
mostanra már viszonylagosan normalizálódott, de kétségtelen az a tény, hogy a
sok konzervgyári szakmunkás hirtelen munkanélkülivé válása nagyon nehéz
helyzetet okozott úgy a lakosságnak, mint a városnak. Az emberek nagy többsége
a konzervgyárra építette az életét és szakmaválasztásában, tanulmányaiban is
ezt az irányvonalat követte. Nem kis feladat még ma sem átállni a megváltozott
körülmények adta lehetőségekre. A jogutódok foglalkoztatási aránya meg sem
közelíti a régi gyárét, ezért az emberek nagy többsége vagy kénytelen volt más irányba
átszakosodni, vagy átállni a mezőgazdaság adta lehetőségekre. A kárpótlással
nagyon sok föld került vissza jogos tulajdonosaik kezére, akik mára már szép
számban foglalkoznak nagybani zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Elmondható
tehát az, hogy a város lassan visszatér természetadta adottságainak
kiaknázásához és a 20-ik század közepétől kialakult kényszerű ipari és a kereskedelmi jelleg újra visszaalakul a
mezőgazdasági jelleggé.
A
városban jelenleg található ipari telepek száma 16. Ezen telepek által
foglalkoztatottak száma 2 226 fő, ez 1 000 lakosra 84 főt jelent. A telepek
tárgyi eszközeinek bruttó összértéke 18 251 000 forint, mely összeg egy lakosra
számított értéke 691 747 forint. Ezek az összegek, a hasonló létszámú
településeket figyelembe véve, közepesen jóknak mondhatók.
A
működő vállalkozások számát tekintve az alábbiak mondhatók el a városról. A
jogi személyiségű vállalkozások száma 145, ebből gazdasági társaság 126 és
szövetkezet 14. A korlátolt felelősségű társaságok száma 122. A városban 1 169
jogi személyiség nélküli vállalkozás van, ebből egyéni vállalkozás 1 048. Tehát
a működő vállalkozások száma jelenleg 1 314.[7]
Ezen a területen az ország különböző területein nagyon vegyes a helyzet.
Általában az mondható el, hogy a nyugati határrészen elhelyezkedő és ahhoz
közelebb lévő megyék hasonló kistelepülésein jóval nagyobb a vállalkozások
száma. Ezzel szemben, szinte magától értetődően, fordított a helyzet a keleti
határszélen és közelében elhelyezkedő megyékben és településeiken. Az ország
közepéhez közel, Budapesttől 83 km-re fekvő Nagykőrös helyzete se nem jó, se
nem rossz. Ezen a területen is érződik a főváros közelsége, nem igazán pozitív
értelemben.
A
kereseti lehetőségekről azt mondhatni el, hogy jóval elmaradnak a Pest megyei
keresetektől. Össze sem lehet hasonlítani a Budapest közeli hasonló települések
kereseti lehetőségeivel. A közalkalmazottak pénzügyi helyzete ugyanaz, mint az
ország bármely más részében, hisz egységes bértábla alapján vannak besorolva.
Az is igaz, hogy a város önkormányzata csak a táblában előírt minimálbéreket
tudja biztosítani nagyon sok közalkalmazott számára, ami teljesen érthető
feszültségeket okoz. Így vannak ezzel a városi könyvtár dolgozói is. Viszonylag
jobb kereseti lehetőségekkel rendelkeznek a privatizált üzemek szakdolgozói, a
kisebb-nagyobb vállalkozások alkalmazottjai, de ez nem lehet mérvadó, hisz az
ezen a területen foglalkoztatottak száma viszonylag kicsi. A privatizált
kertészetek, zöldség-és gyümölcs termesztő vállalkozások bedolgozó munkásainak
bére egyenesen siralmas, nagyon sok esetben alig éri el az állam által előírt
létminimumot. Az álláslehetőségek nagyon szegényesek, a munkaerő kapacitás
viszont jóval túlnövi ezen lehetőségeket, ezért az emberek nagy többsége
ingázik a közeli nagyobb városokba, Ceglédre vagy Kecskemétre. Nagyon gyakori
az is, hogy a jobb javadalmazás érdekében az emberek vállalják az ingázás
kellemetlenségeit, még akkor is, ha helyben is el tudnának helyezkedni, de
jóval kevesebb pénzért.
4.1.4.
Politikai környezet
Nagykőrös
városának politikai életéről az mondható el, hogy nem jellemzők a hirtelen
politikai fordulatok, sem a viharos személycserék. Finoman fogalmazva, a
politikai élet meglehetősen egyhangú és egy irányba mutat. Hosszú évek óta a
város köztudata jellegzetesen és megingathatatlanul baloldali. A jelenlegi
polgármester már a második választási ciklusban nyerte el a választók
többségének bizalmát. Politikai hovátartozása független, de választási sikere
az SZDSZ-MSZP koalíció támogatottságának is köszönhető. A jelenlegi politikai
erőviszonyok, ami az önkormányzati képviselői testületet illeti, 50-50 %
arányban oszlanak meg a jobb és bal oldal között. A legutóbbi választások után
rövid ideig a jobboldal volt többségben, de ezen többség szakadása után
kialakult a mai feles megoszlás a Független Kisgazdapárt - Fidesz Magyar
Polgári Párt - Magyar Igazság és Élet
pártja képviselői és a másik oldalon levő Magyar Szocialista Párt képviselői
között.A két oldal erőviszonyai között, és így meghatározó jelleggel bírva áll
3 független jelölt, melyből 1 képviselő a Fidesz Magyar Polgári Pártból lépett
ki, és egy, a Magyar Demokrata Fórum
képviselője. A Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, a helyi MDF elnöke
egyben a Városi Költségvetési Bizottság elnöke is. Személyéről elmondható, hogy
maximális kompromisszumokra képes, döntései meghatározóan pozitívak és a
kultúrához való viszonya is jónak mondható. Kapcsolattartása a könyvtári vezetőséggel emberi, barátságos
és toleráns.
4.2.
Szektor-elemzés
4.2.1.
A Szabó Károly Városi Könyvtár helye az országos könyvtárügyben
A
könyvtár helyzete az országos könyvtárügyben az utóbbi években nem nagyon
változott. Bár a hálózati rendszer elvileg felszámolásra került, bizonyos
formákban még mindig létezik, csak megújult állapotban. Így van ez Pest
megyében is, a megyei könyvtár a mai napig valamilyen szinten irányító szerepet
tölt be a sok kis vidéki könyvtár között. Módszertani problémákban segítenek
tanácsadói szinten, szabályzatokat készítenek, felvállalják a minősítési
rendszer kidolgozását. A megyei könyvtár érdeme az is, hogy kiépült a megyei
SZIRÉN hálózat, melynek koordinátori szerepét tölti be. A nagykőrösi Szabó
Károly Városi Könyvtár nagyon jó kapcsolatot tart fent a könyvtárral. Ez a
kapcsolat úgy szakmailag, mint emberileg minden igényt kielégít. Sokszor
előfordul, hogy közös pályázatban vesznek részt, segítséget nyújt különböző
akciók megszervezésében, írók közvetítésében.
4.2.2. A helyi informatikai
szolgáltatások helyzete és a könyvtár informatikai fejlesztésének iránya
A Szabó
Károly Városi Könyvtár 1994 decemberében vásárolta meg az első számítógépet, s
ez volt az első lépés, mellyel megkezdődött a könyvtár modernizálása. 1993
decemberében még hagyományos munka folyt, hagyományosan történt a katalógusok
építése, a kölcsönzés. A tájékoztatás könyvekből és folyóiratokból történt, így
próbáltak megfelelni a könyvtárosok az olvasói kérdéseknek. Évtizedek lassú
fejlődése után, a számítástechnika rohamos, szinte robbanásszerű fejlődése megkövetelte és megköveteli a
modern feldolgozás, tájékoztatás és a többi munkafolyamat gépesítését. A
könyvtárban megmaradtak a hagyományos dokumentumok, de megjelentek az újak is
és egyre nagyobb számban szorítanak maguknak helyet.
1994
óta a számítógépesítés szinte állandó központi témája a könyvtár vezetésének. A
jelenlegi igazgatónő, aki 1993 decemberétől igazgatja az intézményt, egyik fő
céljának tűzte ki a könyvtár gépesítését. Mivel az önkormányzat által
biztosított pénzkeret nem tett lehetővé ilyen irányú befektetéseket, ezért
állandóan figyelemmel kísérve a különböző pályázati lehetőségeket, megpróbált
anyagi kereteket keresni e célra. Fáradozásai és próbálkozásai nem voltak
eredménytelenek. Különböző forrásokból, melyek közül megemlíteném a Soros
Alapítványt, a Magyar Közművelődési Minisztériumot és a Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériumát, sikerült bővíteni a könyvtár számítógép parkját.
1998-ra az intézménynek már 4 számítógépe volt. Két gépen szinte azonnal
elkezdték építeni a helyi állomány adatbázisát, egy gépet a helytörténeti
adatbázisnak tartottak fenn, a megmaradt gépen pedig az önkormányzati
rendeletek adatbázisa mellett az adminisztráció készült.
Így már
nem volt szükség bibliográfiai leírásokat készíteni, hisz 1998 végére a saját
adatbázis már az állomány 50 %-át tartalmazta.
Mára a
kezdeti helyzet gyökeresen átalakult. Megtörtént a helyi számítógépes hálózat
teljes kiépítése, üzembehelyezése. Hosszas gondolkodás után, Pest megye
könyvtárainak közös döntése alapján a városi könyvtár a Szirén könyvtári rendszer
alkalmazása mellett döntött. Befejeződött az állomány gépre vitele, elkezdődött
a számítógépes kölcsönzés és minden könyvtári munkafolyamat a számítógépeken
történik. Sikerült még két géppel kiegészíteni a parkot.
1998-ban
a könyvtár nagy telekommunikációs pályázatot nyújtott be a Soros Alapítvány
fele. A pályázat sikeres volt, melynek eredményeképpen 5 számítógépet,
Internet-csatlakozást és két éves előfizetés finanszírozását nyerte. Így
lehetőség adódott egy önálló Internet-szoba kialakításához, melyhez helyiséget
is kapott az önkormányzattól.[8]
Az érdeklődés minden elképzelést felülmúlt, az Internet-szoba
kihasználtsága maximális, a gépek szinte
megállás nélkül dolgoznak.
A jövő
elképzelésében ezen szolgáltatás maradéktalanul megmarad. Bár 2001 januárjától
a könyvtár kénytelen lesz térítéses rendszerben kezelni az Internet
használatát, bízik abban, hogy az érdeklődés töretlen marad. Elképzelések
vannak a belső terek átalakítására, így ezen szolgáltatás is valamilyen módon
átrendeződik, de ez nem hat ki a hozzáférés korlátozására. Sőt, nagyobb és
tágasabb, esztétikusabb környezetben tudnának a felhasználók kalandozni a nagy
világhálón.
A
jövőbeli tervek középpontjában áll a városi hálózat kiépítése, mint már arról
szóltam. A városi könyvtárnak, mint rendszergazdának lenne a feladata
összefogni a rendszert. Ezen feladat elvégzéséhez szükség lenne néhány nagyobb
kapacitású géphez, vagy a jelenlegi gépek nagymérvű felújításához. Azt sem
lehet figyelmen kívül hagyni, hogy
jelenleg nem áll gép az olvasók rendelkezésére, a katalógus használatát
illetően. Erre viszont lenne igény. A régi, hagyományos katalógust a pincébe
helyezték, mert az utolsó másfél év anyagát már nem tartalmazta, így a
tájékoztatás teljes mértékben a könyvtárosok feladata, megfosztva ezáltal az
olvasókat az önálló keresés lehetőségétől. Mivel a költségvetési keret összege
még mindig, évek óta minimális növekvő tendenciát mutat, sőt, az inflációt
tekintetbe véve, reál értékben kevesebb, ezt a problémát is pályázatokon
keresztül kell megoldani. Minimálisan két olvasói gépre lenne szükség és akkor
csak nagyon szerényen gondolkozunk. Az igazi megoldást legalább 4 gép
jelentené.
Változtatásokra
is szükség lenne a könyvtári szoftvert illetően. Nagy hátrány az, hogy a
jelenlegi Szirén rendszer nem tudja megoldani a statisztikát, és ez azt
eredményezi, hogy a számítógépes kölcsönzés mellett párhuzamosan kell vezetni
egy másik nyilvántartást. Ez a megoldás hosszú távon fárasztó, költséges és nem
teljesen megbízható. A szoftver fejlesztőivel, akik között könyvtáros
szakemberek is megtalálhatók, nagyon jó a könyvtár kapcsolata. Nyitottan állnak
a problémák kezeléséhez, és a negatív kritikát sem veszik személyes támadásnak.
Reménykedünk benne, hogy ezen probléma is minél hamarabb megoldódik.
Egyszóval
a jövő elképzeléseiben egy olyan könyvtár áll, amely korszerű szolgáltatásaival
megfelel a helyi igényeknek és ki tudja elégíteni a legkülönbözőbb kérdéseket.
A gépesítés, az új információhordozók, a korszerű információs hálózatok új
távlatokat nyitnak a könyvtárak előtt.
De egy
dolgot továbbra is a legfontosabbnak kell tartani: a könyvtár, a könyvtáros, az
információhordozó - legyen az nyomtatott, vagy gépi -, a technikai eszközpark,
minden az olvasóért van. Az olvasót szolgálja, tudását gyarapítja, szórakozását
biztosítja.
4.3.
A fenntartó önálló vizsgálata
A Szabó
Károly Városi Könyvtár fenntartója Nagykőrös önkormányzata. A város
költségvetése biztosítja a működéshez, helyesebben a vegetáláshoz szükséges
pénzügyi keretet. A teljes költségvetésben a könyvtár önálló költségvetése egy
kis alsorként jellemezhető. Régebben a Városi Művelődési Osztály vezetője
szabályos időközönként jelentést kért a könyvtár működéséről, pénzügyi
helyzetéről, és jogot is formált a beavatkozásra. Jelenleg ez nem így működik.
A Városi Művelődési Iroda koordinálja a város intézményeinek munkáját, ellátja
központi feladatait, de mélyrehatóan nem foglalkozik a könyvtárral. Ezen
helyzetnek vannak előnyei és hátrányai is. Az iroda biztosítja az intézmény
részleges autonómiáját, így a könyvtár
vezetője saját belátása szerint gazdálkodhat. A Pénzügyi Költségvetési
Iroda osztja szét a pénzeket, az előzőleg jóváhagyott tervek szerint, átutalja
az Intézményellátó Gondnokságnak, ahonnan a könyvtár megkapja a neki szánt
keretet. Ezeknek fényében azt hiszem, világosan látható, hogy mindennapos
munkakapcsolat nincs a két intézmény között, kapcsolattartásuk szinte kizárólag
a pénzügyi alapokra épül. A könyvtár vezetője ciklusonként beszámolót küld a
kérdéses időszakról, ilyenkor egy kicsit nagyobb az érdeklődés a könyvtár
munkája iránt. A munkaügyi problémákat a könyvtár vezetője a polgármester és a
városi jegyző segítségével oldja meg.
Ez a
korántsem rózsás helyzet, legalábbis ami az anyagiakat illeti, nagyon sokáig,
nevezetesen 13 évig nem fog változni. Ugyanis a város belefogott egy kórház építésébe, és ezért hatalmas
kölcsönt vett fel az államtól. Erején felül vállalta ezt a beruházást, még
mindig viták forognak a kórház létjogosultsága körül, hisz 10 km távolságban
egy városi, egy megyei kórház és egy Honvéd Kórház van, jó felszereltséggel és
elfogadható kapacitással. Így a város költségvetésének nincsenek szabad
forrásai, évi 100 millió forint a kölcsönök visszafizetését fedezi 2013-ig. A
város ezen döntésének nagyon sok kis és nagyobb intézmény, vállalkozás látta és
látja kárát. Ezt a nagy összeget differenciáltan el lehetne költeni, de erre
nincs lehetőség, így igazából, ennek a kényszerhelyzetnek köszönhetően nem tud
kiderülni, hogy a város költségvetésében mi hangsúlyos.
4.4.
A könyvtár belső környezetének vizsgálata
4.4.1.
A múlt, a hagyományok ismerete, a közelmúlt éveinek tevékenysége
A
nagykőrösi Szabó Károly Könyvtár a kezdetektől fogva közművelődési könyvtár.
Történeti fejlődése során soha nem tért el ettől a funkciójától. 1928-ban
népkönyvtárként indult, állománya az akkori lehetőségekhez mérten elég
széleskörű volt. Tartalmazott tudománytörténeti, általános és helytörténeti,
közigazgatás-tudományi műveket és természetesen szépirodalmat. A város az
olvasóközönség népkönyvtári használatát 1949 szepetemberétől csak minimális
feltételekkel biztosította.
A
könyvtár történetével már részletesen
foglalkoztam a bevezetőben. Itt azt szeretném szemléltetni, hogy az évek során
hogy alakult a könyvtár dokumentumainak, olvasóinak és kölcsönzéseinek száma.
1. táblázat:kötetszám, olvasók és kölcsönzések számainak
alakulása 1949-től 1999-ig:
|
Év |
Kötetszám |
Olvasók |
Kölcsönzések |
|
1949 |
630 |
95 |
125 |
|
1950 |
1500 |
350 |
6000 |
|
1965 |
26264 |
3294 |
84801 |
|
1969 |
29017 |
3314 |
91580 |
|
1980 |
67488 |
3514 |
83249 |
|
1985 |
83689 |
4949 |
89056 |
|
1990 |
78978 |
3696 |
63601 |
|
1996 |
70436 |
3290 |
66388 |
|
1999 |
74144 |
3796 |
69007 |
Megjegyzés:
a 80-as és 90-es évektől lassú csökkenés tapasztalható. A könyvállomány
számbeli csökkenése a rendszerváltás utáni selejtezéseknek is köszönhető. A
kevesebb beiratkozott olvasó és lényegesen kevesebb kölcsönzési szám azzal
magyarázható, hogy 1985 és 1995 között a város lakossága 1 000 fővel csökkent.
Nagy az elöregedés, az aktív életkorúak aránya egyre kevesebb. A demográfiai
hullámvölgy először csak a gyermekkönyvtárban éreztette negatív hatását, de a
90-es évek elejére már a felnőttrészlegben is elsősorban a fiatalok aránya
romlott. 1993-ra a Tanítóképző Főiskola könyvtára is szépen fejlődött, ekkor
már 15 000 kötettel rendelkeztek, így a hallgatóknak nem kellett már minden
szakirodalomért a Szabó Károly Városi Könyvtárba jönniük.
2. táblázat: az egy lakosra, illetve
olvasóra jutó könyv, kölcsönzött könyv százalékos arányainak bemutatása 1985 és
1996 között:
|
Megnevezés |
Mérték- Egység |
Év |
|
|
|
1985
1990 1996 1999 |
|
A lakosság olvasói |
% |
13,5
12,3 12,5 13,7 |
|
Egy lakosra jutó könyv |
db. |
2,9
2,8 2,6 2,7 |
|
Egy olvasóra jutó kölcsönzött könyv |
db. |
21,4
22,7 21,4 18,17 |
|
Egy lakosra jutó kölcsönzött kötet |
db. |
2,3
2,2 2,5 2,1 |
Jelenleg
a Városi Könyvtár Nagykőrös város 27 000 polgára számára biztosítja a könyvtári
szolgáltatásokat. Általános gyűjtőkörű, közművelődési könyvtár, ezért könyvtári
állományát úgy kell gyarapítania, szolgáltatásait úgy kell kialakítania, hogy
megfeleljen a széleskörű igényeknek. Itt ismerkednek meg a kis óvodások a
mesekönyvekkel, itt búvárkodnak olvasnivalót keresve a kisiskolások, választ
keresnek tanulmányaik során felmerült kérdéseikre a közép- és főiskolás diákok.
Könyvért jön a továbbképzésre járó dolgozó, a szabadidejében kertészkedő,
barkácsoló és itt találnak szép, szórakoztató olvasmányra a nyugdíjasok. A
munkanélküliek közül is néhányan felkeresik az intézményt, hogy hasznos
elfoglaltságot keressenek a kényszerű semmittevés hónapjai, évei alatt. Sok a
szenvedélyes újság- és folyóiratolvasó ember, aki itt jut hozzá kedvenc
lapjaihoz, hisz az újságos standokon már nagy a drágaság. Keresnek könyvet,
hanglemezt, újságokat, folyóiratokat, s újabban CD-ROM-okat, számítógépes
adatbázisokat. 1998 óta, Soros pályázati pénznek köszönhetően ingyenes
Internet-használatot biztosít a könyvtár beiratkozott olvasói számára. Ezen
szolgáltatása rendkívül kedvelt és maximálisan kihasznált. Különösen a
fiatalok, középiskolás diákok és a 30-as korosztály használja ki ezt a
lehetőséget.
A
könyvtár alapfeladata a rendszeres könyvtári szolgáltatások biztosítása. A
naponta végzett kölcsönzés, tájékoztatás azonban önmagában nem elég, ha azt
akarjuk, hogy figyeljenek a könyvtárra, akkor rendezvényeket kell tartani. Ez a
leghatékonyabb módja az olvasói tábor bővítésének. A rendezvények segítenek
abban, hogy a könyvtár, mint tájékoztató, szolgáltató, szórakoztató intézmény
beépüljön az emberek tudatába. A rangos rendezvények már évtizedek óta szerves
egészei a könyvtár tevékenységének. A meghívott vendégek kiválasztásánál mindig
az volt az elsődleges szempont, hogy a különféle érdeklődési körű emberek
találjanak kedvükre valót az előadások között. Évente általában 6-7 előadásra
kerül sor. Néhány példával és névvel
ecsetelném a rendezvények rangosságát és színességét. Az elmúlt években
vendége volt a könyvtárnak Zalán Tibor, Schirilla György, Dinnyés József, Veres
András irodalomtörténész, Faludy György, Papp Tibor - Párizsban élő költő -,
Kányádi Sándor, dr. Ladányi Lajos szülész - nőgyógyász, Baranyi Ferenc, dr.
Ozsváth Mária szemorvos, akupuntőr és iriszdiagnoszta, Dávid István
orgonaművész, Ferdinandy György, Lászlóffy Aladár erdélyi író, Alföldi Jenő
irodalomtörténész, Illyés Kinga színművésznő, Grétsy László nyelvész, Szörényi
Levente és még sokan mások.
A
rendezvények sora önmagáért beszél, valóban változatos, színvonalas és nem
hiányoznak belőle az igazán nagy nevek sem. Látogatottságuk változó volt. Húsz-
huszönötnél kevesebb látogató soha nem volt, de gyakran előfordult, hogy száz
ember szorongott az átalakított kölcsönzői térben.
A
gyermekkönyvtár tevékenységéről is ugyanez elmondható. Az író- olvasó
találkozóktól kezdve a papírhajtogató versenyen át a különböző rajzpályázatokig
minden megtalálható. A gyermekrészleg vezetője igen jó kapcsolatot tart az
iskolákkal, óvodákkal, igyekszik minél többször csoportosan elcsalogatni a
gyerekeket, hogy azután már egyedül is bátrabban látogassanak el a könyvtárba.
Sok tanórát tartottak a tanárok és a könyvtáros is, a könyvtár gazdag
gyűjteményére támaszkodva. Az elmúlt évben sajnos csökkent a tanárok
aktivitása, ritkábban iktatják be az osztályok programjai közé a
könyvtárlátogatást. Ennek ellenére a gyermekrészleg szép forgalommal
büszkélkedhet. Nagy népszerűségnek örvendenek az évente megrendezésre kerülő
olvasótáborok, versengenek a gyerekek a jelentkezéseknél.[9]
A
könyvtáros munkáját az teszi széppé, hogy rendkívül változatos, új és új
feladatokat kell megoldani, izgalmas kihívásoknak megfelelni. Nemes és szép szolgálat az
emberek kulturális igényeinek
kielégítése.
4.4.2.
A könyvtár pénzügyi helyzete
A
városi könyvtár fenntartója Nagykőrös Város Önkormányzata, ezért költségvetése
a város költségvetésének függvénye. Mégis elmondható, hogy részben önálló
intézmény, mert a könyvtár minden évben az önkormányzattól kapja a működéséhez
és fenntartásához szükséges pénzkeretet, aminek elosztásáról az intézmény
igazgatója gondoskodik. Ezen összeg, jelenleg nevezetesen évi 16 millió forint
elég kell legyen a bérek kifizetésére, a rezsi fedezésére és egyéb felmerülő
költségekre. A fennmaradó összeg, az ún. dologi keret marad a könyvtári
fejlesztésekre, beruházásokra. A számlák bonyolítását, a könyvelést és az ezzel
járó munkákat a városi Intézményellátó Gondnokság végzi. Azt hiszem, hogy az
világosan látható, hogy ezen pénzkeretből nagyon nehezen és szűkösen lehet
gazdálkodni, ezért szükség van különböző pályázatokon keresztül további
összegeket keresni.
A
továbbiakban szeretném összegszerűen bemutatni, hogy a könyvtár az elmúlt évek
során milyen költségvetésben biztosított keretek között gazdálkodott:
|
Év |
Bér, bérjellegű kiadások |
Munkaadót terhelő járulékok |
Dologi kiadások |
Felhalmozási kiadások |
Összesen |
|
1994 |
4 322 000.-Ft |
1 942 000.-Ft |
4 275 000.-Ft |
216 000.-Ft |
10 755 000.- |
|
1995 |
5 072 000.-Ft |
2 089 000.-Ft |
4 514 000.-Ft |
126 000.-Ft |
11 801 000.- |
|
1996 |
4 958 000.-Ft |
2 003 000.-Ft |
2 987 000.-Ft |
485 000.-Ft |
10 433 000.- |
|
1997 |
5 765 000.-Ft |
2 612 000.-Ft |
4 303 000.-Ft |
986 000.-Ft |
13 666 000.- |
|
1998 |
6 765 000.-Ft |
3 287 000.-Ft |
3 674 000.-Ft |
700 000.-Ft |
14 426 000.- |
|
1999 |
5 529 000.-Ft |
5 224 700.-Ft |
6 033 000.- Ft |
2 066 000.-Ft |
18 852 000.- |
Megjegyzés:
a költségvetési adatok a pályázati bevételeket is tartalmazzák. Az 1999-es év
bevételeinek nagyobb emelkedése a sikeres pályázatoknak köszönhető. Az elmúlt
évben összesen 3 800 000 Ft-ot sikerült a támogatásokból nyerni.
A
táblázatból is látszik, hogy a rendelkezésre álló összegek nagyobbik hányadát a
bérek teszik ki, a dologi kiadások fedezetére szolgáló pénz nagy részét az
energiaszámlák kifizetésére kellett fordítani, gazdálkodásról a szó eredeti
értelmében szó sem lehetett, hiszen a ‘’gazdálkodás’’ csak abban nyilvánult
meg, hogy az üzemeltetést biztosító bér- és dologi költségek, a szűkös
könyvbeszerzési keret felhasználása után maradt néhány ezer forintot hogyan
költse el, mindig rangsorolni kellett a
legkisebb kiadásokat is. Segítséget a pályázati pénzek jelentettek, ezeknek
köszönhető, hogy felhalmozásra is jutott. Ezen felhalmozásból a könyvtár
eszközparkja a nehéz években is komoly fejlődésnek indult.
Pályázatok
útján nyert összegek:
|
Év |
Pályázat |
Összeg |
Felhasználás |
|
1994 |
Szerencsejáték Rt Művelődési Tan. |
71 000.- 30 000.- 20 000.- |
Olvasótábor Könyvbarát Klub Életmód Klub |
|
1995 |
Szerencsejáték Rt. Művelődési Tan. |
60 000.- 30 000.- |
Olvasótábor Életmód Klub |
|
1996 |
Megyei Művelődési Iroda Soros Alapítvány |
56 250.- 300 000.- 200 000.- |
Olvasótábor Könyvvásárlás Számítógépesítés |
|
1997 |
Soros Alapítvány MKM ajándék |
200 000.- 500 000.- 250 000.- |
Könyvvásárlás Filmtár Számítógépesítés |
|
1998 |
Soros Alapítvány Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Minisztérium |
1 250 000.- 250 000.- 700 000.- 30 000.- 400 000.- 150 000.- 463 000.- |
5 db. számítógép Mikrofilmleolvasó Telekommunikáció Biztonsági berendezés Berendezés(gyermek) Gyermekkönyvek Érdekeltségnövelés |
|
1999 |
Soros Alapítvány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alap |
680 000.- 200 000.- 700 000.- 570 000.- 1 400 000.- 250 000.- |
Bér Bér Számítógépesítés Érdekeltségnövelés Bútor Mikrofilmleolvasó |
Ezen kívül
1998-ban a Soros Alapítványtól a könyvtár nyert egy bérelt telefonvonalat,
melynek költségeit és a telefonhasználatot 2 évig az alapítvány fizeti. Ennek
összege éves szinten kb. 1 200 000.- Ft. Az 5 db. számítógép 2001.01.01.-től
kerül a könyvtár tulajdonába.
4.4.3.
Versenyhelyzet
A
városi könyvtár a versenyhelyzetet
tekintve nincs irigylésre méltó helyzetben. Nagykőrösön jelenleg három
középiskolai és öt általános iskolai könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. A lakosság
27 000-es számát tekintve ez egy elég szép szám. Az iskolai könyvtárak
állománya és szolgáltatásai elég vegyesek, de az mindegyikről elmondható, hogy
a helyi tanulói és pedagógusi igényeket általában kielégítik. Ezzel is
magyarázható, hogy a város lakosságának ezen rétege nem, vagy nagyon ritkán
fordul elő a városi könyvtárban. Elmondható ugyanez a gyakorló pedagógusokról
is, akik nemcsak szakirodalmat, de szépirodalmat is csak nagyon ritkán
kölcsönöznek.
A
főiskolai könyvtár állománya az utóbbi években nagyon szépen gyarapodott.
Kiemelten foglalkoznak az egyházi irodalom gyűjtésével, mivel a főiskola
profilja meghatározóan egyházi jellegű. Így nem is csoda, ha a hallgatók közül
csak nagyon kevesen fordulnak a városi könyvtárhoz. Elvétve és ritkán, rövidebb-hosszabb
ideig vannak hallgatók, akik előnyben részesítik a városi könyvtár
szolgáltatásait, de ez nem jellemző és erre nem lehet építeni.
Meg
kell említeni a volt konzervgyár szakszervezeti könyvtárát is. Azt a könyvtárat
- nyolc évvel a rendszerváltás után - egy privatizált üzem működtette és
fejlesztette egészen 1999-ig. Állománya egy 20 000 kötetes általános gyűjtőkörű
közművelődési, és egy 10 000 kötetes műszaki szakkönyvtárból áll. A gyár
dolgozói, valamint a nyugdíjasok rendszeresen látogatták, heti öt napot tartott
nyitva és 1 500 olvasója volt. 1999-ben a gyár működtetője úgy döntött, hogy
nem áldoz a könyvtár további fejlesztésére és működtetésére. Ezért a városi
könyvtár az egész általános gyűjtőkörű közművelődési állományt átvette. Az állomány
jelenleg a raktárban van elhelyezve, és feldolgozásra vár. Gondot jelent az
elhelyezése is. A jelenlegi helyhiány miatt lehetetlen ezt a nagyon nagy
állományt megfelelő módon elhelyezni. De reményeink szerint ezen év nyarán a
könyvtár újabb helyiségekkel fog bővülni és ezzel megoldható az állomány
szakszerű elhelyezése. A tervekben szereplő területnövelés igazából nem oldja
meg az akut helyproblémákat, hisz egy ekkora állomány elhelyezése a jelenlegi
helyzet megismétléséhez vezet. Ezért, a jövőbeni tervekben ott szerepel a
könyvtár alapterületének 500 m2-re való növelése, ami magába foglalná a
területi és tartalmi bővülést. Minőségi ugrást, gazdagodást jelentene, hisz így
valóban teljesülne azon terv, hogy kialakulhassanak azok a helyiségek, amelyek
bővítenék a könyvtár szolgáltatásait és a szolgáltatások minőségét. Nem kis feladatot és munkát ad a könyvtár
dolgozóinak e nagy méretű állomány feldolgozása és számítógépes nyilvántartása,
de új lehetőségeket és távlatokat rejt magában. Ezen elképzeléseket és terveket
a stratégiai terv is megfogalmazza. Az
állomány műszaki részét, 10 000 kötetet a Toldi Miklós Élelmiszeripari
Szakközépiskola vette át. Így a volt konzervgyár és a belőle alakult ipari
szervezetek, technikai és műszaki kérdéseikkel ezen szakközépiskolához
fordulnak.
A
versenytársak helyzete, némely területen elsőbbségi helyzetük nem vezetett és
nem vezet rosszindulatú rivalizáláshoz. Összességében elmondható, hogy a városi
könyvtárral jó a kapcsolatuk, az iskolai könyvtárosok sokszok fordulnak szakmai
és egyéb gondjaikkal a ‘’nagyobb testvérhez’’. Hosszú távon a gyümölcsöző
kapcsolat csak úgy képzelhető el, ha erőiket, lehetőségeiket összegyűjtve,
mintegy városi hálózatba tömörülve tárnák szolgáltatásaikat a használók elé.
Stratégiai tervemben ezen lehetőséggel is részletesen foglalkozom.
A
versenyhelyzetet tekintve nem szabad figyelmen kívül hagyni a közelben levő
nagy könyvtárakat sem. Említést érdemel a Cegléd Városi Könyvtár, amely
nagyságrendileg körülbelül kétszer akkora, mint a Szabó Károly Könyvtár. Ebből
adódóan lehetőségei, szolgáltatásai is más kategóriájúak.
A
másik, közelben levő könyvtár a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár, amely
jelenleg nemcsak a térség, hanem az ország egyik legmodernebb, legkorszerűbb
könyvtára és információs intézménye. Természetesen nem lehet szó versengésről,
hiszen minden téren más kategóriát képvisel a két könyvtár. A kapcsolattartás
jónak mondható, mindkét fél igyekszik a másik kéréseit teljesíteni. Azokkal az
olvasói kérésekkel, amelyeket nem tud megoldani helyben a könyvtár,
rendszeresen fordul a Katona József Megyei
Könyvtárhoz.
A
Cegléd Városi Könyvtár, a kecskeméti Katona József Könyvtár és a nagykőrösi
Szabó Károly Könyvtár statisztikai összehasonlítása:
|
|
Helyben levő állomány |
Beiratkozott olvasó |
Egy beiratkozott olvasóra jutó kölcsönzött könyvtári
egység |
1000 lakosra jutó könyvtári egység |
|
Nagykőrös |
73 000 |
3 179 |
20,7 |
2 768 |
|
Cegléd |
182 000 |
6 327 |
32,8 |
5 042 |
|
Kecskemét |
472 000 |
22 766 |
13,9 |
4 485 |
Azt
hiszem, a táblázat adatai önmagukért beszélnek, nem igényelnek különösebb
magyarázatot.
4.4.4.
A munkatársak helyzete
A
könyvtár munkáját a következő munkakörök szerint végzi:
·
vezetői
feladatkör,
·
olvasószolgálati
és tájékoztatási feladatkör,
·
állománygyarapító,
feldolgozó, feltáró feladatkör.
Az olvasószolgálat feladata igen
széleskörű, ide tartozik Nagykőrös város felnőtt és gyermeklakosságának
könyvtári ellátása, a fiatalok olvasóvá nevelése, az olvasói igények felkeltése
és kielégítése. Ezeken kívül ebben a feladatkörben tevékenykedők feladata:
·
tanácsadó,
ajánló és tájékoztató szolgálatot biztosít,
·
audio-vizuális
részleget működtet,
·
irodalmi,
művészeti, tudományos népszerűsítő tevékenységet folytat,
·
előadásokat,
bemutató foglalkozásokat, vetélkedőket, pályázatokat szervez,
·
a
gyűjtőkörből hiányzó könyveket könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítja az
olvasók számára,
·
könyvbemutatókat,
kiállításokat, irodalomjegyzéket készít,
·
az
állományt helybenolvasás és kölcsönzés formájában bocsátja az olvasók
rendelkezésére,
·
vizsgálatokat
végez a jelentkező olvasói igények feltárására,
·
közreműködik
az állománygyarapításban,
·
gondozza
a raktári katalógust és raktári rendet biztosít.
Természetesen a különböző feladatkörben
dolgozók munkája nem választható el egymástól és nemcsak saját munkakörükben
tevékenykednek, hanem az éppen segítséget kívánó feladatokat is ellátják.
1983
óta tizenegy főfoglalkozású dolgozója van a könyvtárnak, melynek
szakképzettségi aránya 66 %-os.
1993.
december 1-én a könyvtárnak 12 dolgozója volt. Az eredeti 12-es létszám a
kívülről történő pályázás miatt ideiglenesen egy fővel megnövekedett. 1994.
márciusában újra 11 volt a létszám és ez a mai napig is így van. Az elmúlt
években 2 kolleganő folyamatosan GYED-en illetve GYES-en volt, a zavartalan
szolgáltatások biztosítása érdekében helyüket szakképzetlen munkaerőkkel
töltötték be. A munkaerőmozgás nem mondható magasnak, bár jelenleg ezen állítás
megvétózható, mivel 1999-ben 3 állandó és szakképzett munkatársát vesztette el
a könyvtár, amit a mai napig sem tudott helyrehozni.
A
szakképzettség vizsgálata 1994 és 1999 között:
|
Év |
Felsőfokú |
Középfokú |
Szakképzetlen |
Összesen |
|
1994 |
6 |
3 |
3 |
12 |
|
1995 |
5 |
3 |
3 |
11 |
|
1996 |
4 |
4 |
3 |
11 |
|
1997-1998 |
5 |
3 |
3 |
11 |
|
1999 |
6 |
3 |
2 |
11 |
1999-ben
az súlyosbította a helyzetet, hogy egy régi, kedves, jól képzett kolléga, aki a
József Attila Tudományegyetem könyvtári informatika szakán másoddiplomát szerzett,
más álláslehetőség miatt elhagyta a könyvtárat. Az ő helyére még nem sikerült
megfelelően képzett és felkészült munkaerőt találni. Nagy veszteség volt az is,
hogy egy főiskolás hallgató is elhagyta a munkahelyét, aki addig középfokú
végzettségű munkatársként dolgozott. Jelenleg is vannak kollegák, akik
felsőfokú tanulmányokat folytatnak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola könyvtár
szakán és az ELTE Tanárképző Főiskola könyvtár szakán. Tanulmányaikat 2000-ben,
illetve 2001-ben fejezik be. 1999 utolsó negyedévében, az előbb felsorolt
problémák miatt a könyvtár időlegesen 3 aktív munkaerőt nélkülözött, ami nagyon megnehezítette a
munkát.
Megjegyzendő
az is, hogy a szakszerű munkát és a hozzáértést nem mindig csak a szakképesítés
adja. Jó könyvtárosnak lenni nem csak azt jelenti, hogy az ember hány
diplomával rendelkezik és hány tanfolyam anyagát hallgatta végig. Ezt a szakmát
szeretni kell, mélységeiben át kell érezni az emberekkel való foglalkozás
fontosságát és a kultúrához való közeliség szépségét. A városi könyvtár
dolgozóiról megállapítható, hogy nemcsak statisztikailag képzettek, hanem a szó
igazi értelmében megfelelő a szaktudásuk és a szakmához való hozzáállásuk.
Összességében
elmondható, hogy a könyvtár vezetése törekszik arra, hogy a lehetőségekhez
mérten biztosítsa a továbbtanulást és egyik fő feladatának tekinti a minél
magasabb szakképzettséget.
A
dolgozók az országos költségvetési rendeletben meghatározott közalkalmazotti
bértáblázat alapján vannak besorolva, a fenntartó csak az adott kategória
minimumát tudja biztosítani a könyvtárosok számára, ezért a teljesítmények
alapján szükséges differenciálásra nincs lehetőség. Természetesen ez nemcsak
helyi, hanem országos probléma. A pedagógusoknál bevezetett minőségi pótlékkal
javul a helyzet, és ez azt eredményezi, hogy a kulturális szféra többi
dolgozójának bére végérvényesen lemarad a pedagógusbérek mögött. Ennek
következménye pedig az lesz, hogy egyre jobban fog növekedni a pályaelhagyás,
és ezzel a problémával a városi könyvtár és az önkormányzat vezetőinek is
szembesülniük kell.
4.4.5.
A könyvtár tárgyi feltételei
Épületek:
A Szabó
Károly Városi Könyvtár két épületben működik, a felnőttrészleg 236 m2, a gyermekrészleg pedig 120 m2 alapterületű.
A gyermekrészleg épületében van még egy 120 m2-es raktárhelység. Mindkét
részleget és a raktárt is a nagyfokú zsúfoltság jellemzi. Az elmúlt években
szakaszosan történt meg a felújítás, ami külső festést, tetőszerkezetjavítást,
belső festést és mázolást foglalt magába. Így bár az alapterület nem nőtt, de
tiszta, esztétikusabb, praktikusabban átrendezett környezet várta az olvasókat.
A
fenntartó ígérete szerint a felnőttrészleg bővülhet majd az udvarban megürült
110 m2 alapterületű lakással, amit a tervek szerint a könyvtárhoz kapcsolnak.
Ez jelentősen megnövelhetné a kölcsönzői teret, nagyobb lenne az olvasóterem.
Ezt az olvasótermet úgy kellene berendezni, hogy végre legyen a könyvtárnak egy
olyan helyisége, ahol a rendezvényeken 70-80 vendéget kényelmesen le lehessen
ültetni. Kialakításra kerülne egy olyan helyismereti szoba is, ahol a könyvtári
állomány legértékesebb része nyerne elhelyezést, s ahol a helyismereti anyagban
kutatók dolgozhatnának. És végre megoldódna a konzervgyártól ‘’örökölt’’ anyag szabadpolcra helyezése is.
Nem szólva arról, hogy sokkal szellősebb, kényelmesebb lenne a könyvtár és
esztétikailag is felülmúlná a jelenlegi helyzetet. Ugyanis nem szabad figyelmen
kívül hagyni azt a tényt, hogy az emberek egyre kényelmesebb és szebben
berendezett lakásokból jönnek el a könyvtárba és meghatározó lehet az
esztétikai benyomás.
Sajnos
ezen terv még mindig csak papiron létezik. Ígéretek voltak és vannak is, de a
pénzhiányra való hivatkozással a fenntaró még mindig csak az elméleti megvalósításnál
tart. A könyvtár vezetője már megszerezte az építési engedélyt és az építési
terv is elfogadásra került. Gyakorlatilag már csak a pénz hiányzik a
megvalósításhoz. Stratégiai tervem ezen probléma megoldásával is foglalkozik
majd.
Berendezés:
Az
elmúlt években sajnos egyáltalán nem jutott pénz a berendezés felújítására,
mindkét könyvtárban lepusztult, a 70-es években vásárolt agyonhasznált bútorok
voltak. Új bútorok vásárlására sajnos soha nem volt lehetőség, mindig fontosabb
volt a könyvtári dokumentumok beszerzése, a számítógéppark bővítése. De
1999-ben egy sikeres pályázat útján sikerült megoldani ezen problémát. Új
bútorokkal cserélték le a régieket, mintegy átvarázsolva a könyvtár belső
terét. Egységes és harmónikus környezetet sikerült kialakítani. Nem így a
polcrendszerek. Jelenleg mindkét részleg pocrendszere elavult, a
felnőttrészlegben és a raktárban a plafonig érő polcok roskadoznak a rengeteg
könyvtől. A raktározás állandó létrázással nehéz és balesetveszélyes munka.
1995-ben a felnőttrészleg átrendezésre került, azóta a kölcsönző nem
raktárszerű, mint azelőtt volt. Az olvasótermi polcrendszert kényszerűségből
állandóan bővíteni kellett, legutóbb már az olvasói asztalok számát kellett
csökkenteni, hogy a könyvek elférjenek. Növeli a zsúfoltságot az is, hogy
nincsenek irodák, így valamennyi dolgozó munkaasztala az olvasói térben van
elhelyezve, ezzel is csökkentve az olvasók számára biztosított helyet.
Könyvtári
dokumentumok:
A
könyvtár vezetője a dokumentumok gyarapítását mindennél fontosabbnak tartotta
és tartja, ezek közül is a könyvbeszerzést. Hite szerint nem múlt el és soha
nem is fog elmúlni a ‘’Gutenberg-galaxis’’. Ezen állításában és hitében én is
állást foglalok mellette. Az emberiség alapvető érdeke, hogy a könyv, mint
tanulási, művelődési és szórakoztatási eszköz megmaradjon, a számítógép soha
nem kárpótolhat az olvasás hangulatáért, gyönyörűségéért.
A Szabó
Károly Városi Könyvtár jelenleg 78 480 dokumentumegységgel rendelkezik, melynek
eloszlása a következő:
·
könyv: 74 144
·
időszaki
kiadvány: 976
·
hangzó
dokumentum: 2 287
·
elektronikus
dokumentum: 161
·
egyéb: 912
Az állomány tartalmi megoszlása a
következő:
·
általános
művek: 2 618
·
társadalomtudomány: 14 663
·
nyelv-
és irodalomtudomány: 5 976
·
természettudomány: 6 549
·
alkalmazott
tudomány: 5 541
·
művészetek: 7 610
·
szépirodalom: 18 946
·
ifjúsági
irodalom: 12 241
Összesen: 74 144
Természetesen nemcsak a költségvetési
keret, hanem a pályázatokon nyert jelentős összegek is sokat segítettek abban,
hogy a könyvtár gyűjteménye ilyen fokú gyarapodást ért el és valóban megfelel
az olvasók által támasztott igényeknek.
A jobb anyagi körülmények között
levő könyvtárak már az 1980-as években megkezdték a videokazetták vásárlását.
Ezt a városi könyvtár csak a könyvvásárlásra jutó összeg megrövidítésével tudta
volna megtenni, s mivel soha nem kívánta átvenni a videotékák szerepét,
versenyezni velük pedig végképp nem állt szándékában, így csupán a gyerekek
számára vásárolt meséket, s mindkét részleg olvasói számára természetfilmeket.
A CD hanglemezgyűjtemény
kialakítása néhány éve kezdődött meg. Ezen a területen más a helyzet, mert a
bakelitlemez gyűjtemény rendkívül gazdag és szinte minden igényt kielégít. A
lejátszásra szükséges eszközök is megvannak. Ezért CD-n egyelőre pénzhiány
miatt csak azokat a kiadványokat vásárolja meg, ami az eredeti gyűjteményből
hiányzik és ami újdonságnak számít.
Nagy eredménynek számít az Internet-szoba
kialakítása, ami 1999-ben történt meg. A Soros Alapítvány pályázatának
köszönhetően a könyvtár 5 számítógépet és 2 évre szóló ingyenes Internet-
hozzáférést kapott. 2001-ben az ingyenes Internet-használat megszűnik, ezért a
könyvtár kénytelen lesz az olvasókkal megfizettetni a hálóhasználat díját.
Jelenleg 4 számítógép áll az olvasók rendelkezésére. Ezen négy számítógép nem
tud rájelentkezni a könyvtár SZIRÉN-hálózatára, adatvédelmi megfontolásokból.
Szakmai munka:
Mivel a Szabó Károly Városi Könyvtár
kislétszámú intézmény, ennek következtében nem különülnek el mereven a
munkafolyamatok. Minden dolgozónak megvan a fő területe, de emellett más
feladatoknak is meg kell tudnia felelni. A napi 10 órás nyitvatartás csak úgy
biztosítható, hogy a feldolgozó, a helytörténeti munkát végző, a katalógusépítő
is besegít a kölcsönzésbe, az állomány gondozásába, a könyvek rendjének
fenntartásába, a raktározásba. Az új könyvek beleltározása mindig pontosan és
időben megtörtént, de a feldolgozás és a katalogizálás azonban kisebb-nagyobb
időbeni restanciákkal készült. Ez a probléma emberi mulasztásból adódott, de ez
mára már megoldódott és a betűrendes katalógus is rövid idő alatt megfelelő
állapotba került. A könyvtár, mint az ország legtöbb közművelődési könyvtára
támogatást nyújtott a TEXTLIB számítógépes könyvtári rendszer kifejlesztésére.
A TEXTLIB azonban késett, évekkel az ígért határidő után is, sőt mind a mai
napig csak részei készültek el, s azok is nehézkesen kezelhetők. A könyvtár
1994 decemberében vásárolta meg az első számítógépet és azóta is figyelemmel
kíséri a szoftverpiacot. Sok jó hallottak a SZIRÉN könyvtári rendszerről.
1995-ben Pest megye könyvtárai közös döntést hoztak, kiszálltak a TEXTLIB
fejlesztési program támogatásából és megvásárolták a SZIRÉN-t. Először az
egygépes változatot vették meg és rögtön hozzákezdtek a könyvek számítógépes
feldoldozásához. Később, ahogy bővült a számítógéppark, megvásárolták a program
többfelhasználós helyi hálózati változatát. A jelenlegi hét számítógépen WIN 95-ös
hálózatban egyszerre is működtethető a SZIRÉN program. 1999-ben megkezdődött a
megyei SZIRÉN-hálózat kialakítása.
Jelenleg is hét számítógépe van a
könyvtárnak a feldolgozó munkára. Két számítógépen történik a kölcsönzés, egy
gép a helytörténeti adatbázis építésére és a tájékoztatásra szolgál. A szerver
gépen helytörténeti adatbázis is van.
Egy számítógépen történik az adminisztráció, két gépen meg az adatbevitelt
oldják meg. A könyvtári SZIRÉN-hálózatról csatlakozni lehet az Internetre, az
Internet-szoba gépeiről viszont nem a helyi hálózatra. A folyamat
egyirányúsítása az adatvédelmet szolgálja.
A szakmai munka területén is
vannak elképzelések a jövőt illetően. A könyvtár szándékában áll egy Helyi
Közhasznú Információs Adattár létrehozása. Ez egy olyan számítógépes adatbázis
lenne, amely minden közhasznú információt tartalmazna, amely a várost érinti.
Ennek részét képezné az elkészült helytörténeti adatbázis, a most készülő sajtó
adatbázisok és az önkormányzati határozatok számítógépes feldolgozása. A megyei
könyvtár már beszerezte az ehhez szükséges szoftvert. Kísérletek folynak ezen a
vonalon sok megyei és városi könyvtárban, például Szentendrén, Gödöllőn,
Dunakeszin stb. Valójában nagyon nehéz feladat. A tárgyi feltételek adottak,
csak a megfelelő ember hiányzik hozzá. Precíz, lelkes munkát igényel, nem
feledkezve meg arról sem, hogy a nagyon jó kommunikációs készségek
elengedhetetlen feltételei ezen munkának. A Helyi Közhasznú Információs Adattár
csak mindennapos munkakapcsolatok kialakításával képzelhető el, mert az állandó
frissítés állandó kommunikációt kíván. Nagy lehetőségeket rejt magában, hisz
profilbővülést jelent, mert a könyvtár a hagyományos funkciója mellé az
információs intézmény funkcióját is felvehetné. A munka beindulásával egy idő után
talán nemcsak információkat adnának, de kérnének is a könyvtárból és ez
segítene a vállalkozókkal való jobb kapcsolat kialakításában.
Kölcsönzői tevékenység:
A forgalmi adatok alakulása az
utóbbi években:
|
Év |
Beiratkozott olvasók Ifi Felnőtt Összesen |
Látogatók Ifi
Felnőtt Összesen |
Kölcsönzött kötetek Ifi Felnőtt Összesen |
|
1994 |
1 289 2 093
3 382 |
7 072 12 445 19 517 |
11 809 48 883 60 692 |
|
1995 |
1 201 2 107
3 308 |
7 188 11 582 18 770 |
12 192 47 706 59 898 |
|
1996 |
1 046 2 244
3 290 |
6 586 15 158 21 744 |
12 585 53 585 66 388 |
|
1997 |
1 025 2 154
3 179 |
6 566 15 158 22 452 |
12 878 53 058 65 926 |
|
1999 |
1 222 2 574
3 796 |
8 515 23 120 31 635 |
14 765 54 242 69 007 |
Megjegyzés: A számokat elemezve
megállapítható, hogy a beiratkozott olvasók száma az elmúlt években
valamennyivel csökkent. Ez magyarázható az elöregedéssel, és azzal is, hogy az
általános iskolák és a középiskolák tanárai többszöri megkeresés ellenére is
egyre ritkábban irányítják diákjaikat a közművelődési könyvtár fele. Ez azért
is érthetetlen, mert a városban az iskolai könyvtárak fejlődése igencsak
lelassult az elmúlt években és a gimnázium könyvtára is sokáig szinte
egyáltalán nem működött. Sajnos országos jelenség, hogy egyre kevesebben
olvasnak, általában mindenhol csökken az olvasók száma. A kevesebb olvasó
viszont - és ez viszonylagos derűlátásra ad okot - intezívebben jár és több
könyvet kölcsönöz. Ez is igazolja, hogy a könyvtárosok jó munkát végeznek, ha
valaki bejön a könyvtárba, akkor biztosan megfelelőnek találja állományát és
szolgáltatásait.
Az 1999-es évben ugrásszerűen
megnőtt a beiratkozott olvasók és a látogatók száma. A kölcsönzött kötetek
száma is növekedett, de nem ugyanakkora mértékben. Ez az ingyenes
Internet-használatnak köszönhető. Sajnos, az Internetet használók rétegében
elég kevés az a beiratkozott olvasó - ugyanis az ingyenes használatot a
könyvtár csak beiratkozott olvasói számára biztosítja -, aki a rendszeres
könyvtárlátogatásával a hagyományos szolgáltatások fele is fordulna. Szomorú és
sajnálatos az a tény, hogy szinte behunyt szemmel mennek el a könyvek mellett
és kizárólag csak a számítógép szolgáltatásaira figyelnek. Az is előre látható,
hogy az ingyenesség megszünte után valószínű a beiratkozott olvasók és
látogatók számának csökkenése. Mégis reménykedünk benne, hogy ha elvétve is, de
akadnak olyan személyek, akiket valamilyen szinten megfogott a könyvtár, mint
tájékoztató és szórakoztató intézmény.
4.5. SWOT-elemzés
A stratégiai terv elkészítése
során központi fontosságú a SWOT-elemzés, vagyis az erősségek, gyengeségek, lehetőségek,
fenyegetések számbavétele. Az eljárás egy olyan, általánosan használt eljárás,
mely a külső (környezeti) adottságokat összeveti a belső (intézményi)
adottságokkal. Az eljárás lényege a valószínűsíthető jövőbeni helyzetre
összpontosítás annak érdekében, hogy a figyelmet érdemlő területeket
megvilágítsuk.
Az SW a könyvtár erősségeit és
gyengeségeit, az OT a külső környezetet tárja fel.
A nagykőrösi Szabó Károly Városi
Könyvtár erősségei:
Kritikus és nagyon reális szemmel
nézve is, a könyvtárnak vannak és reméljük lesznek is erősségei.
1. Jó
állomány: elsődleges pozitívumként említendő, hisz meghatározó a jó működés és
látogatottság szempontjából. Nagyságrendileg, összetételében is kielégíti a
helyi igényeket. Évek óta a könyvtár vezetőségének legfontosabb feladata az
állomány tervszerű és szisztematikus építése és az áldozatok meg is hozták a
gyümölcseiket.
2. Jó
olvasótábor: ez is elsődleges fontossággal bír, hisz jó olvasótábor nélkül mit
sem ér a jó állomány. A kettő szervesen kiegészíti egymást. A városi könyvtár
olvasóiról elmondható, hogy van egy szűk réteg, amely szinte állandó jelleggel
használja a könyvtár szolgáltatásait úgy a tanulásában, művelődésében, mint a
szórakozásában. Ez a tény mindig pozitív megerősítésként hat a könyvtárosokra.
3. Jó
géppark: hosszú évek tudatos és kitartó munkájának eredménye. A Internet
szobának gépparkja a céloknak megfelelő és a feldolgozói munkára állított gépek
is megfelelnek a helyi igényeknek.
4. A
könyvtár központi elhelyezkedése: nem lebecsülendő erősség, hisz a város
szívében való elhelyezkedés nagy kihatással van a látogatottságra. Közel van
szinte minden fontos intézményhez, az iskolákhoz, állomásokhoz.
5. Az
iskolákkal való kapcsolat: úgy szakmai, kollegiális mint emberi szempontból
nagyon jó az iskolákkal, az iskolai könyvtárosokkal való kapcsolat. A
tájékoztatásban, szolgáltatásokban is növeli mindét oldalról a lehetőséget,
hisz egymás állományainak használata az olvasókat szolgálja. A kapcsolattartás
még egyelőre hagyományos módon működik, nincs még kifejlesztve a hálózati
rendszer, de hatékonyság szemponjából erősségként említhető.
6.
Jó kommunikációs kapcsolat: ezen
erősség hagyományként működik a könyvtárban. Mindig szempont volt, és nagyon
reméljük az is lesz, hogy az olvasók kiszolgálása és tájékoztatása a
könyvtárosok elsődleges feladata. A hangulat családias, az olvasókkal való
kapcsolattartás szinte baráti. Az állandó olvasókörnek állandó kiszolgálói
vannak, amihez mindkét fél szinte szigorúan ragaszkodik.
A
könyvtár gyengeségei:
Ezt is
kritikus és reális szemmel tekintve, bizony vannak gyengeségek is.
1. Helyhiány:
azt hiszem, nem létezik olyan könyvtár, amelynek ne lennének állandó
helyhiányos gondjai. Egy könyvtár mindig kinövi az adott területet és ez mindig
állandó probléma. Nincs ez másként a városi könyvtárban sem. A szabadpolcos
terület túl szűk, és mivel nincs rendesen elhelyezett olvasóterem sem, ezért a
szabadpolcos területek róvására kell növelni az olvasói területet, ami bizony
zsúfoltsághoz, rendezetlenséghez vezet. Ez sem esztétikailag, sem a
használhatóság szempontából nem igazán előnyös. Az ily módon megoldott olvasói
helyek sem az igaziak, hisz az ún. olvasóterem nem egy különálló szoba, ahol
csend és rend uralkodik. A raktározás is a helyszűke függvénye, mert nincs
elegendő hely egy olyan raktár kialakítására, ahol megfelelően és szakszerűen
lehetne a raktári állományt gondozni. A jelenlegi raktár fűtetlen, ablaktalan
és kicsi, megközelítése is problémás. Egyszóval, a helyhiány minden szempontól
megnehezíti úgy a munkát, mint a használatot.
2. Szakemberhiány:
a jelenlegi helyzet elkeserítő. A tavalyi év ezen a területen csak kudarcot
hozott. Nyugdíjazás, más munkahelyre való távozás, GYES-és GYED igénybevétel,
felmondás rontotta a helyzetet. Hosszú időn keresztül nem lehet a szakembereket
nélkülözni, hisz rányomja bélyegét minden munkafolyamatra. A könyvtár vezetője
mindent megpróbál annak érdekében, hogy ezen nagyon keserves hiányosság rövid
időn belül pozitívummá változzon.
3. Olvasók
rendszabályozása: kényes kérdés, de nem megoldott. Az igazsághoz hozzátartozik
az, hogy a könyvtár próbál maximális toleranciával fordulni a kérdés felé, de
ez hosszú távon nem biztos hogy jó dolog. Humánusan megközelítve a dolgokat, a
könyvtár úgy gondolja, hogy nem kell túl szigorúnak lennie ebben a kérdésben.
Sok esetben így is van, de vannak helyzetek, amikor ez nem megoldás.
Hozzátartozik az is, hogy a határidők nem betartása akadályozza az előjegyzés
kérdését na meg nehezíti a tájékoztatás folyamatosságát. A felszólító levelek
megírása, adminisztrációja és az ezzel való munka megszervezése változtatásokat
igényel.
4. A tervezés, ellenőrzés és hosszú távú
stratégia hiánya: a magyar könyvtárakra jellemző gyengeség itt is megtalálható.
Mint általában, nem jellemző a megalapozott terv készítése, a könyvtár
napról-napra él. Így nem igazán tudja követni a könyvtári rendszer változásait
és világos célok hiányában nem tudja értékelni saját munkáját és
teljesítményét.
A külső
környezet lehetőségei:
A külső
környezet adta lehetőségek és fenyegetések fölött az intézménynek nincs
szükségképpen közvetlen áttekintési vagy befolyásolási lehetősége. Ezek
előrelendíthetik vagy hátráltathatják a könyvtár működését.
1. A
könyvtár területének növelése: a fizikai lehetőség adott, mert üres szobák
állnának a rendelkezésre, ha anyagilag is rendeződne a helyzet.
2. Városi
könyvtári hálózat kiépítése: amely lehetőség is adott, de anyagi szempontból ez
sem megoldott.
A külső
környezet fenyegetései:
1. Az
önkormányzat hozzállása: a veszélyek és fenyegetések nem teljesen átláthatóak,
de negatívumként könyvelhető el az önkormányzat hozzáállása a könyvtárhoz, mint
intézményhez. Ez a helyzet országos politikai szinten is sajnos ilyen, még mindig
nem fordítanak elegendő figyelmet a kulturális intézmények fele.
2. Az
Internet- használat elterjedése: rohamosan szaporodik a házi és
intézményesített Internet- használat, ami természetesen kihatással lesz a
könyvtár használatára is. Az információhoz való hozzáférés egyre nyitottabbá
válik és ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni.
3. Társadalmi-demográfiai
változások: még mindig az előző évek statisztikai adatait követjük a
demográfiai változásokban. Egyre jobban öregedik a népesség, egyre kevesebb
gyermek születik, minek következtében csökken az iskolások száma, fogy a
potenciális tanulók köre. Hosszú távon ez bizony az olvasói létszám csökkenését
eredményezi. E jelenség ellen, mely országosként is jellemezhető, igazából
nincs mit tenni. Talán valamennyire ellensúlyozni lehetne a nyugdíjas réteg
megcélozásával, de látványos eredményt ez nem hozhat.
4. Javadalmazásbeli
különbségek: ez is egy nagy probléma, hisz a közalkalmazotti bértábla minimumát
tudja biztosítani a könyvtár a dolgozói számára. Így is kevés a szakképzett
munkaerő, és a fizetési feltételek még jobban megnyírbálják ezt a keveset is. A
pedagógusok bére valamennyire rendezett, az egészségügyi dolgozók bérének
rendezését is fontolgatja a kormány, de a tervekben nem szerepel a kulturális
szférában dolgozók javadalmazásának problémája. Ez is országos probléma,
befolyásolni nem igazán lehet, de akut veszélyként jelentkezik a könyvtárak
működésében.
5. Szociokulturális változások: változik a
kultúra divatja. Manapság már ómódinak tűnik olvasni, divatosabb a másfajta
szórakozás. A kábeltévék, házi videózás elterjedése, na meg a multiplex mozik
térhódítása újabb és újabb csapást mér a hagyományos dokumentumhasználatra. Az
egyre gyorsuló iramban egyre kevesebb idő marad, egyre kevesebb az igény a
könyv által nyújtott szórakozásra.
Általános társadalmi probléma, de hiszem, hogy a könyvtárak e téren igenis
tudnak tenni valamit, hisz létjogosultságuk függvénye. A megoldás talán az
modern értelemben vett információs intézmény felé való alakulás, természetesen
úgy, hogy közben megtartsa és ápolja eredeti funkcióját.
A
környezetelemzés folyamatábráját a 9.1. –es melléklet mutatja be.