Könyvtárak Nagykőrösön
A Szabó Károly Városi Könyvtár története
Az ötvenes évek könyvtára
Nagykőrösön
1949-től 1960-ig.
1949. szeptember 24-én a Városi Könyvtár
megnyílt szerény ünnepség keretében. A könyvtár elhelyezését a városi kultúrház
emeleti termében oldották meg. Nyitáskor 710 kötet várta az olvasókat, melyből
338 kötet szépirodalmi, 372 pedig ismeretterjesztő mű volt. Folyóirat ekkor még
nem járt a kezdetleges kis könyvtárba. A háború után a jogelőd állományából
megmaradt 1753 kötetnyi könyvből a selejtezés után mindössze 297 kötetet tartottak
meg. Néhány könyvet ideológiai hatása miatt kivontak az állományból, a könyvek
értékesebb része pedig a múzeum könyvtárába került.
A nyitásra újonnan beszerzett művek főként
a szocialista tartalmú szovjet irodalmat, valamint az orosz klasszikusokat képviselték.
A könyvtár vezetője dr. Balanyi Béla városi levéltárnok volt. A nyitvatartást
heti 2 alkalommal, hétfőn és pénteken 4-6 óráig állapították meg.
A város 1949 szeptembertől minimális
feltételekkel biztosította az olvasóközönség népkönyvtári használatát. Ez a
könyvtár a mai Városi Könyvtár őse, fokozatosan kezdett szaporodni az olvasók
és a könyvek száma:
|
Év |
Kötet szám |
Olvasók száma |
Kölcsönzések |
|
1949. év végén |
630 |
95 |
125 |
|
1950. év végén |
1 500 |
350 |
6 000 |
A nehezen megközelíthető könyvtár, a
csekély könyvállomány ellenére, a szakképzetség helyett csak jóakarattal
rendelkező könyvtárosok lelkesedésének köszönhető, hogy szépen gyarapodott a
könyvtár látogatóinak a száma. Az ingyenes könyvtári kölcsönzés egyre szélesebb
rétegeket tett kíváncsivá a könyvek, a tudás iránt. A létrejött népkönyvtár
használhatósága megkívánta az állomány pontos feltárását, melynek alapja volt a
katalóguscédula készítés és katalógusépítés.
Már ekkor felmerül a vándorkönyvtár
létrehozásának javaslata, mely a tanyavilágot is bevonja az olvasók körébe.
Ezzel párhuzamosan kezdetleges eszközökkel (könyvkirakatok kialakítása)
propagálják az olvasást, mint a művelődés szféráinak egyik legalapvetőbb
formáját. 1952-ben a könyvtár függetlenített könyvtárost kapott. Farkas
Józsefné nem volt szakképzett könyvtáros, de alkalmazása mégis nagy előrelépés,
mert ő már napi 8 órában könyvtári teendőket látott el. Ennek következtében
hirtelen megnőtt az olvasók és a kölcsönzött kötetek száma.
1953-ban új, megfelelő helyiséget kap a
könyvtár a Szabadság tér 6. szám alatt ( itt található ma is a felnőtt részleg
). Az eddigi elzárt, nehezen megközelíthető emeleti terem helyett fő tér utcára
nyíló, jól felszerelt tágas helyiségben helyezték el a köteteket. Kirakata mindig
a friss, új irodalommal várja a közönséget. A könyvtár munkájába dr. Szabó
Károly jogász kapcsolódik be könyvtárosként, majd 1954. közepén az első
szakképzett könyvtáros, Szabó Ernőné került a könyvtár élére, 1957-ben Dr.
Szabó Károly munkakörét Freytag Magda vette át, ő az első magasan kvalifikált
szakember a nagykőrösi könyvtárban.
A könyvtár élére került szakképzett
könyvtáros személye változásokat hoz a város könyvtárügy és kulturális életébe.
1958-ban építkezés miatt újból elköltözött
a könyvtár és ideiglenesen ugyan de igen mostoha körülmények közé, a
filmszínház raktárhelyiségébe került. Még a mostoha körülmények, az állandó
személyi változás sem rontja a könyvtár munkáját, sőt változatlanul az
eredmények pozitívan növekednek. Már a következő években a községfejlesztési
alapból 15.000 Ft-ot ad a Városi Tanács könyvvásárlási célra. Ez az összeg
elősegíti a város területén működő 10 letéti könyvtár gyarapodását is, mely az
olvasók szélesebb rétegeit vonzza a könyvtárba.
Erről ad képet a következő 1958. évi
jelentés része:
"1958-ban a következő fiókkönyvtárak
működnek: 1. Csongrádi úti 6. Hangácsi dűlői 2. Lencsés-Világos dűlői 7. Árboz
dűlői 3. Bokrosi Gazdakör 8. Gógány dűlői 4. Fekete dűlői 9. Homolytáji 5.
Alsó-nyársapáti 10. Tormási Gazdakör
... minden fiókkönyvtárat új könyvekkel
láttunk el. Eddig az új fiókkönyvtárak megfelelően dolgoznak."/31/
1959-ben már 3 személyt alkalmaztak, hogy
a könyvtár meg tudjon felelni az egyre gyarapodó feladatoknak.
A sűrű személycseréket a munka nem
sínylette meg , voltak nehézségek, de a jól beidegzett munkafolyamatokat szinte
minden nehézség nélkül vették át az új munkaerők. A tanyasi emberek könyvtári
ellátása érdekében művelődési autó hordta heti rendszerességgel a tanyasi
kölcsönző helyekre a könyveket.
Az évek folyamán az olvasószolgálati munka
keretében a könyvtárosok mindinkább arra törekedtek, hogy a lehető
legteljesebben tárják fel a könyvtár kincseit. A könyvtár végigpróbálta a kézbe
adó módszertől a szabadpolcos rendszer kölcsönzési formáit is. A Városi
Könyvtár megalakulásának első tíz éve a város közművelődési törekvéseinek
alappillérét alakította ki az elkövetkező időkre. Ezen évek a kulturális élet
megalapozását jelentették országszerte. Igaz, voltak túlkapások, melyek a
művelődési lehetőségek területeit keretbe szorították. Annak ellenére a
jószándék inspirálta a dolgozókat munkájuk elvégzésében, valamint az olvasókat
műveltségi szintjük emelésére.