Kőrösi Henrik

(Nagykőrös, 1859.08.01. - Bp., 1930. 08.27.)

 

Kőrösi (1880-ig Reich) Henrik (Hermann), dr. h. c. (Nagykőrös, Pest vm., 1859. aug. 1. - Bp., 1930. aug. 27.): kir. és c. min. tan., (Sz. VII: 106. h.)

Reich Zsigmond kántor-tanító és Goldhammer Mária fia. Középiskolai tanulmányait Jászberényben, az egyetemet Budapesten végezte; 1883-ban nyert tanári oklevelet a magyar nyelvből és bölcseletből. 1883-86-ig a budapesti tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának ösztöndíjas tagja volt. Az 1886-87. tanévben a budapesti II. kerületi egyetemi katolikus főgimnáziumban mint helyettes tanár működött. 1889-ben a pécsi állami főreáliskolához a magyar irodalom és filozófia tanszékére neveztetett ki. 1895 nyarán tanulmányutat tett Párizsban és Londonban. 1897-ben központi szolgálattételre a közktatási minisztériumba rendeltetett be.

R. k. konvert. 1900 (tanfelügyelő. 1902: a szászországi, 1905: a svájci népisk. tanulmányozta, 1904 és 1911: Párizsban járt. A Vallási és Közoktatásügyi Minisztériumban ö volt az iskolai helyesírás; madarak- és fák napja; a béke napja ügyeinek előadója, s a tanfelügyelői kongresszus naplóinak szerk., s ő írta az 1913: 16. tc. indokolását. 1914: mozgalmat indított a tanító özvegyek és árvák megsegítésére. 1917: nyugdíjazták, de mint a Néptanítók Lapja szerk. haláláig a VKM kőtelélékében szolgált. Kacskovics Mihály min. tan.-sal ő készítette elö 1911: a tanítói kongresszust, melynek naplóját is szerk. A doktori címmel a westvirginai zsurnalisztikai, nyelvtud. és államtud. főisk. tűntette ki.

 

Írásai és tárca fordításai

Képes Családi Lapok (1885), Magyar Salon (1885. A Kemény család eredete), Középiskolai Tanáregylet Közlönye (1885-86. A pedagógiai képzésről, Stoy 24 tétele, Oroszország oktatásügye a múlt században; 1886-87. Bartal 30 éves irodalmi működése; 1888. A magyar nyelv középiskolai tanításáról), Magyar Nyelvőr (1886. Somogymegyei tájszavak), Magyar Paedagógia (1895. A reáliskolai tantervrevízió), Budapesti Hírlap (1895,285. Négy millió forint népiskolákra; 1899,144. A népiskolai tantervrevízió), Egyetértés (1890/1), Pécsi Napló (1894/5), Magyar Tengerpart (1897:22. sz. köv. szóban megjel. cikkének helyes címe: Fiume irodalma!), Budapesti Napló (1901), Budapesti Hírlap (1901/5, 07, 10/1, 18), Uránia (1901: A magyar helyesírás; 1906: Gyermekvédelem), Pesti NapIó (1904), Magyar Paedagógia. (1903: beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása a szászorsz. népisk.-ban; 1905: Kovács Albert emlékezete; 1908: A magyar nyelv tanítása a nemzetiségi vidékeken, 11, 16), Néptanítók Lapja (1905 , 16/22), Beöthy emlékkönyv (1908), OKTEK (1908), Nemzeti Újság (1921).

 

Munkái

1. A magyar népmesék anyagáról. Bp., 1889. (Ism. Egyetemes Philológiai Közlöny1890.).

2. Pedagógiai kalauz. Bp., 1900. (Népnevelók Kta. I: 4.).

3. Petike. Elb. Írta Peter Rosegger. ford Uo., 1901. (2. kiad Benedek Elek Kis Kta. 137/8. Uo., 1911).

4. A magyar lant. A magyar hazafias lyra és zene tőrténeti fejlődése. Vezérkönyv. (Sztojanovits Jenővel). Uo., 1902.

5. Bözsike. [Elb. Johanna Spyri után. Uo., 1907.

6. Magyar abc és oIvasókönyv. Az elemi népiskolák I. osztálya számára (Benedek Elek és Tomcsányi Jánossal). Uo., 1909.

7. U. a. A nemzeti magyar tanítási nyelvű elemi népiskolák II. o. számára (U. azokkal). Uo., 1909.

8. U. a. Felnőttek szám. Uo., 1909. (U. azokkal 2. bőv. kiad Uo., 1910.).

9. Fali olvasótáblák a m. abc és oIvasókönyvhöz. (U. azokkal). Uo., 1910. -

10. Népískolai szemléltetó képek. (U. azokkal. 9 kép és Utasítás a szemléltető képekhez). Uo., 1910.

11. Vezérkönyv a magyar szó megtanítására. (U. azokkal . Uo., 1910.

12. Népoktatásunk nemzetkőzi megvilágításban. Uo., 1911. Klny. a Magyar Paedagógiából.

13. Az elemi népoktatás enciklopédiája. Szerk. Szabó Lászlóval. 1-3. köt. Uo , 1911/15. (I. köt. Ism. 1911: Izraelita Tanűgyi Értesítő 7. sz., Magyar Középiskola 372. 1., Magyar Nemzet 114. sz., Magyar Szó 85. sz., Nemzeti Iskola 18. sz., Népműv. 13:219. 1., Tanügyi Tanácsk. 7. sz.).

14. Magyar olvasókönyv az elemi népískolák IV. o. számára. (Benedek Elek- és Tomcsányi Jánossal). Uo., 1921.

15. Tanítók tanácsadója. Szerk. Berwaldszky Kálmán és Moravitz Lajos közreműködéséveL (2 köt.) Uo., 1923.

16. Jókai emlékkőnyv. Elószó: Rákosi Jenö. Szerk. Uo., 1925.

17. Az elemi népoktatás törvény- és rendelettára. Uo., 1927. (Sajtó alatt). -

18. Szülők kézikönyve. írta Zimmermann Ottó. Átdolgozta Uo., 1928.

Filmre írta:

Chabert ezredes (H. de Balzac nyomán) 1926. - Összeállította gr. Apponyi Albert válogatott beszédeit (M. Kt. 271/2. sz. Bp., [1901]); előszót írt Vajticzky Emánuel: A háború és a nevelés (Uo., 1915) c. könyvéhez. 1913-tól szerk. a Néptanítók Lapját; felelős szerk. volt a Gárdonyi Társaság Magyar Család c. folyóiratának. - Álneve és jegyei: Lantos Sebestyén; k. h.; K. H. (Pécsi Napló 1896).

Századunk névváltoztatásai. Bp., 1895. - MTC Uo., 1917-ig. - Petrik. 1886/1910. Uo., 1908/1928. - M. könyvkeresk évke. Uo., 1912/I6. - Révai. XII., XX., XXI. - Magyar kvészet. 1921/3. - Ványi. Uo., (1926). - Ujvári. Uo., 1929. - Pesti Hírlap 1930. VIII. 28. sz. - Új Idők lex. XVI. - Gulyás-gyűjtése

Szinnyei József - Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái

 


Kőrösi Henrik gyászjelentése

 

A gyászjelentés az

Országos Széchényi Könyvtár

Plakát- és aprónyomtatványtárából származik